Johannes Vitéz reading Pliny. To the Relationship between the Descriptions of Villas at Laurentum and Hungarian Humanism (Vienna, ÖNB, Cod. 141)- tanulmány

A tanulmány az esztergomi Studiolo-konferencia konferenciakötetében jelent meg:

The Renaissance Studiolo in Europe ..., ed. Sabine Frommel, Mária Prokopp and Zsuzsanna Wierdl, Bp., Hungarian National Museum, 2022, 119-137.

Magyar nyelven a Művészettörténeti Értesítőben olvasható:

Vitéz János Pliniust olvas. A laurentumi villaleírások és a magyar humanizmus kapcsolatához. Művészettörténeti Értesítő 70 (2021), 93-108.

Az ifjabb Plinius levelei – elsősorban villaleírásai – és a reneszánsz építészet közötti kapcsolat közismert. A magyar kutatásban Feuerné Tóth Rózsa mutatott rá arra, hogy Bonfini a budai, a visegrádi és az esztergomi paloták leírása során szintén Plinius terminológiáját használta fel. Erősen vitatott azonban a művészettörténész azon feltevése, hogy a terminológiai átvétel gyakorlati, kivitelezésbeli kapcsolatot is jelentene a pliniusi leírások és a magyar építkezések között.

 A tanulmány ehhez a problémakörhöz kíván adalékkal szolgálni egy nagyon konkrét forrás, Vitéz János egyik Plinius-kódexe segítségével, amelyet a főpap saját kezűleg végigjegyzetelt. A két legfontosabb szövegre, Plinius laurentumi villájának leírásaira fókuszál (II.7, V.6) és azt vizsgálja, milyen következtetések vonhatók le a Vitéz kezétől származó paratextusokból. A kibontakozó kép elsősorban eszmei hatást sejtet: úgy tűnik, mintha a magyar főpap az ideális humanista létformára, az elmélyült tanulásra alkalmas tér megfogalmazását értékelte volna különösképpen a leírásokban. Könyvtár, fürdő, fedett folyosó, fűtött helyiség, kert, nyugodt tanulmányok – ezek tartottak számot Vitéz figyelmére a szöveg olvasása során. A laurentumi villa tehát elsősorban eszmeileg lényegíthette át a teret Vitéz számára az ideális humanista lét helyszínévé, amely az otiumot, a lelki és szellemi feltöltődést szolgálja. Figyelemre méltó, hogy Bonfini ugyanezeket az elemeket – könyvtár, fedett folyosó, fürdő, kert – sorolja fel az esztergomi vár leírása során, Vitéz Jánossal kapcsolatban, ugyanakkor ezen forrás és az esztergomi rezidenciáról rendelkezésünkre álló tudás alapján csupán kérdésként fogalmazható meg, hogy a főpap építkezéseinek hátterében vajon megjelentek-e a vár urának Plinius-olvasmányai is. A Plinius-szöveg gondos jegyzetelése mindenesetre megengedi ezt a feltételezést.