"Kántor Örökség": Kovács László fazekasmester-Az én mesterségem

Kántor Sándor (Kossuth díjas) és id. F. Szabó Mihály A Népművészet Mesterei, FAZEKASMESTEREK (csupa nagybetűvel) büszkék lennének tanítványukra Kovács László fazekasmesterre, aki megtartotta Akadémiai székfoglalóját 2024. április 9-én a Pesti Vigadó Makovecz-termében, Kékedi László fafaragó, az MMA Népművészeti Tagozata vezetőjének levezető elnöke mellett. Az elnökséget Pécsi Györgyi, az MMA elnökségi tagja képviselte.

Az előadásának címe: "Az én mesterségem" (szakmáról, közösségről, hagyományteremtésről, tudásátadásról.)

A mester laudációját, Imre Károly a Bács-Kiskun Vármegyei Önkormányzat Közművelődési Intézetének nyugalmazott igazgatója mondta el.

"Laudáció: Kovács László 1956. december 11-én született Karcag-Botonáson, tanyasi környezetben. Szülei, felmenői földműves, iparos emberek, s a családi környezetből hozott útravaló példázata, hogy az elithez tartozik a tanya legegyszerűbb lakója is, ha az erkölcsi mértéket megüti, és tudásával, példájával, tanácsaival hatni képes.

A fazekas szakmával 1971-ben kezd el ismerkedni Kántor Sándor műhelyében. Mestereitől, Kántor Sándortól, id. és ifj. F. Szabó Mihálytól, valamint Sz. Nagy Istvántól nemcsak a Közép-Tiszavidék fazekasságának stílusvilágát ismerte meg, hanem a fazekas örökség hagyományának tiszteletét, az egyszerű, egyenes beszédű és cselekedetű, két kezéből élő mesterember munkájának megbecsülését, s az ehhez szorosan és szervesen kapcsolódó minőség megkövetelését és tiszteletét is.

A fiatal fazekassegéd 12 évig tartó tanulás után 1983-ban elkerült szülővárosából, Kalocsa város felkérésére önálló műhelyt nyitott a városban. Feladata lett a régi kalocsai fazekas hagyomány szellemiségének felélesztése, újraalkotása és továbbadása, a kultúra, a hagyomány és emberi kreativitás, közösségi értékek identitásfenntartó szerepének, fontosságának megértése és megértetése.

„Ahogy a madarak szárnyas lények, úgy vagyunk mi társas lények... Emberi életünk leglényegesebb teendője tehát, hogy kedv és lélekemelő közösséget alkossunk” – mondja Illyés. Nem túlzás: Kovács László erre tette fel életét.

A helyi hagyományokból felépülő nemzeti örökség csak akkor marad fenn, ha állandóan újrateremtjük. Vagyis a hagyományalapú társadalom a helyi kulturális értékek megbecsülésére épül, a kisközösségek belső kezdeményező erejére épít, s ezáltal újra meg újra feltölti a közösség alkotókedvét. A hagyományok ébren tartása ily módon az önbecsülés, az egészséges helyi identitás forrása lesz, a tradíció ily módon összeköti a múltat és a jövendőt.

Több mint 40 éves tudatos építkezéssel új intézmény, közösségi tér, a tágabb értelemben vett kultúra valóságos otthona épült fel Kalocsán, a Fazekas Alkotóház, amely 2022-ben elnyerte a Magyar Örökség-díjat.

Ennek az otthonnak az éltető ereje Kovács László fazekasmester kedv- és lélekemelő művészeti, közösségteremtő és -fenntartó tevékenysége.

Végezetül engedjék meg, hogy mintegy összegzésül Buda Ferenc Kossuth-díjas költő a Mester 60. születésnapjára küldött köszöntőjével zárjam az életmű méltatását:

„Korsók, kancsók, tálak, bokályok, valamint egyéb, különbféle, ám többségükben nőnemű, mivelhogy befogadó edények jeles, sőt kiemelkedő Mestere!

Hát Tekegyelmed is megérte immár a meglett férfiúi kort? S nem is akármiképpen: értő kézzel-szívvel és elmével sikerült élővé egybegyúrnod ama kemény és konok Nagy-Kunság valamint e lágyabb Dunamelléki táj legszebb, legméltóbb hagyományait s még ezenfelül is mi mindent!

Köszöntő szavaim bízvást csak aprócska cserépdarabok a Te alkotó és tanító-nevelő életművedhez képest. Mentségemre szolgáljon, hogy egytől-egyik a lelkem kemencéjéből kapkodtam elő őket.

Tartson meg jó erőben és töretlen egészségben Az, Aki valaha mindannyiunkat megformált e sokat gyötört Föld porából!” "

"HAGYOMÁNY, TUDÁSÁTADÁS, KÖZÖSSÉG - KOVÁCS LÁSZLÓ SZÉKFOGLALÓJA

Megtartotta akadémiai székfoglalóját Kovács László fazekasmester, a népművészet mestere, a Magyar Örökség-díjas kalocsai Fazekasház alapítója. Az MMA levelező tagját a Népművészeti Tagozat vezetője, Kékedi László köszöntötte az eseményen, aki egyben annak levezető elnöke volt. A laudátor Imre Károly, a Bács-Kiskun Vármegyei Önkormányzat Közművelődési Intézetének nyugalmazott igazgatója volt, aki pályájával kapcsolatban Illyés Gyulát idézte: „Emberi életünk leglényegesebb teendője tehát, hogy kedv és lélekemelő közösséget alkossunk”.

Kovács László eddigi pályafutása egyik sarokpontja a közösség építése, annap középpontjában saját alkotóházával, melyben harminc éve közösen alkot Madár Helgával. Az eltelt években a nyári táborok mellett közel kétszázötven alkalommal nyílt meg a ház, befogadva másokat, határon innen és túlról. Ezek mellett a népművészeti tagozat újdonsült tagja arról is mesélt, hogyan tanult másoktól, s miért nem az anyagi megfontolások az elsők egy nemzetközi fesztiválon való részvételekor.

Tudását már az a tizenhét volt inas is bizonyíthatja, aki az eltelt években szabadult a műhelyből, s hiszi, hogy az utánpótlás figyelése, a tehetséggondozás, az utánkövetés nemcsak elméleti fogalmak, hanem súlyos felelősséget rárovó, mégis örömteli feladatok az életében. A népe közönségben ehlyet foglalt egykori tanítványa is, aki ma már maga is szeretné átadni a tudását, ugyanúgy, ahogyan ő kapta: figyelemmel, kölcsönös tisztelettel és teljesen ingyenes módon.

Pécsi Györgyi, az MMA elnökségének képviseletében kiemelte, hogy Kovács László folyamatosan arról beszélt saját sikerei helyett, hogy hogyan építi a hagyományt, hogyan szervezi a hálózatot, hogyan teszi folytonossá azokat az értékeket, amelyek nélkül lehet talán élni, de nem érdemes."

https://www.facebook.com/magyarmuveszetiakademia

Méltón lett, Kalocsa Város Díszpolgára 2018-ban.
Büszke vagyok én is Mesteremre, köszönet és hála, hogy megtanított a mesterségre! Köszönöm, hogy alkotótársa lehetek!