Lezajlott az első ELTE-s filmszemle

Személyes hangvétel és bevállalós kísérletezés jellemezte az ELTE Szemle Best Of vetítését. Május 1-3 között több, mint hatvan ELTE-s rövidfilm volt látható, a zsűri Kis Hajni elnökségével ebből választotta ki a hat legjobbat. Meghatóan őszinte történeteket láttunk társadalmi szerepvállalásról, fiatalkori alkoholizmusról és családi traumák újraéléséről, feldolgozásáról, illetve abba is belekóstoltunk, mennyire inspiráló tud lenni, ha diákok tevékenyen építik a saját közösségüket.

A fiatal független filmesekből összeálló zsűri (Kis Hajni, Szimler Bálint, Walters Lili, Paczolay Zsófia, Lehr Juhász Péter) igyekezett szakmai és nézői szempontokat is figyelembe venni, amikor kiválasztották a hat legjobb alkotást. Kifejezetten izgalmas, hogy ezek milyen sok ponton érintkeznek egymással: még a legkülönbözőbb kisfilmek között is felfedezhetőek átfedések és kapcsolódások.

A zsűri szerint a válogatásból kirajzolódik egyfajta „kollektív térkép”, ami jól tükrözi, mi is foglalkoztatja a jövő filmeseit. A rendezők közel engedtek minket lelki világukhoz; bevállalós őszinteséggel tárulkoztak fel gyermekkorukról, félelmeikről, intim hangulatú önmegértési próbálkozásaiknak lehettünk a szemtanúi.

A főszervezők, Tóth Anna Júlia és Kristóf Álmos, nyolc hónapon át dolgoztak a Szemle megvalósításán; mindkettejüknek nagy álma volt egy mozgóképes fesztivál létrehozása. Az ötlet Tóth Anna Júliában született meg egy éve, amikor rendezvényszervezés órán feladatként megszervezett egy zártkörű egyetemi filmvetítést.

„A tavaly tavaszi vetítés után megrohamoztak a hallgatók, hogy ez nagyon jó volt, és csinálhatnánk egy többeket megszólító, nagyobb volumenű eseményt. Korábban csak a mozgóképes osztálynak volt lehetősége bemutatni a munkáit, a szemlét ezzel szemben olyannak álmodtuk meg, amely nyitott a szabadbölcsész filmesek és a filmtudomány mesterszakos hallgatók számára is” – mondta el a Filmhunak.

„Azt kell elérni, hogy ezek az emberek, akik filmeket csinálnak, - ha eddig nem tették - most beszélgessenek egymással” – fogalmazott meg Kristóf Álmos egy másik célkitűzést. A szervezők közösségi élményben gondolkodtak, ahol az alkotók jobban megismerhetik egymást, de abban is reménykedtek, hogy a fesztivál révén több nézőhöz, szakmabelihez és fiatal filmeshez jutnak el az ELTE-s rövidfilmek.

„A filmkészítés anyagi forrásai nagyon szűkösek ma a pályakezdők számára, muszáj alternatívákat, hasonló helyzetben lévőket találni. Azt reméljük, hogy jövőre bemutathatunk olyan filmeket, amelyek az idei szemlén induló barátságokból, beszélgetésekből merítettek erőt, segítséget vagy akár stábtagokat” – tekintett a jövőbe Kristóf.

A szemle kísérőprogramjai is a közösségépítést szolgálták. Vajda Fruzsina és Hurtik Nóra szervezésében a nulladik napon létrejött egy hallgatói fórum, ahol diákok tettek fejlesztési javaslatokat a filmes képzéssel kapcsolatban, majd a két hallgató instruálta a csütörtöki állásbörzét is, ahol a filmes szakma különböző képviselői beszéltek tapasztalataikról.

Az eseményre összesen százöt filmet neveztek, kétszer annyit, amennyire a szervezők számítottak. A tizenöt órányi anyagban kisjátékfilm, dokumentumfilm és kísérleti film is szerepelt, a sokszínűség jegyében mindegyik műfaj megjelent a hatvanhat alkotásban, amelyet két nap alatt, egytől-egyig teltházas vetítésen mutattak be a szemlén. „Az Itt és Most Közösségi térben annyira sokan voltak, hogy a plusz székek és a lépcső sem volt elég: többen a gépész laptopjáról nézték a filmeket” – magyarázta Tóth Anna Júlia, miért tartja sikeresnek a rendezvényt.

Forrás: Kozma Katica, Toperczer Hanna - Filmhu

https://magyar.film.hu/filmhu/hir/a-filmezes-kozosseget-teremt-feloldoz-es-megbekit-elte-szemle