Liszt és Mozart találkozása a Régi Zeneakadémián

Liszt Ferenc életművének köztudottan jelentős részét teszik ki a nagy elődök és pályatársak témáira íródott parafrázisok, feldolgozások, fantáziák és reminiszcenciák. A nagy magyar komponista Bach, Beethoven vagy Schubert iránti tisztelete közismert, de Mozart művészetéhez fűződő, bensőséges és egész életét végigkísérő viszonya ritkán kerül előtérbe. A hangverseny témája ezen izgalmas kapcsolódási pontok felfedezésére invitálta a közönséget.

A Mozart fantáziák (a KV 397-es d-moll és a KV 475-ös c-moll hangzott el) sötét tónusú, kromatikával sűrűn átszőtt hangzásvilágukkal már a romantika kifejezésmódjait vetítik előre, míg Liszt nagy, Mozart-operákra írt parafrázisai, a Don Juan reminiszcenciák és a Figaro házassága témáira írt fantázia (utóbbi Ferruccio Busoni verziójában hangzott el) a klasszika mesterének mély megértéséről, a két zenei egyéniség közötti, megfoghatatlanul, de kétségtelenül tetten érhető hasonlóságokról tanúskodnak.

A Bartók Rádió Új Zenei Újság című műsorában elhangzott kritikájában Csengery Kristóf a Mozart-interpretációk kidolgozottságát és érzékenységét, valamint a Liszt művek megszólaltatásának „diadalmas virtuozitását” dicsérte.