Miért kell újjáépíteni a budai Várpalotát?
A budai Vár fejlesztéséről 2016-ban az Országépítő folyóirat számára készített interjú szerkesztett változata megjelent az újság internetes felületén.
A budai Vár a magyar nemzet szimbolikus helyszíne, identitásának szerves része, a magyar államiság sorsdöntő eseményeinek színtere, nemzeti, kulturális, valamint polgári, állami intézményeknek otthont adó terület. Egyedülállóan összetett történelmi városi környezettel rendelkezik, a világörökség része. Teljes kiépülése nem sokkal az I. világháború kitörése előtt fejeződött be. A II. világháború és az azt követő, megkérdőjelezhető helyreállítások pusztításai következtében a Várnegyed máig sok sebből vérzik, melynek gyógyítása évtizedek óta húzódik. A negyed méltó helyreállítására és a terület fejlesztésére 2012-ben tanulmányterv készült a Közti generáltervezésében A Budai Várnegyed hosszú távú (25 évre szóló) fejlesztésének stratégiai terve címmel. A munkafolyamat vezetője, az építészeti tanulmányterv és a beépítési tervek vezető tervezője Potzner Ferenc, az ingatlanfejlesztési stratégia kidolgozója Varga-Ötvös Béla volt. Mindketten évtizedek óta foglalkoznak a területtel.
A kormány a tanulmányterv megállapításaira is alapozva 2014-ben döntött a budai Vár megújítását célzó, több cikluson átívelő Nemzeti Hauszmann Terv (2014–2024) előkészítéséhez szükséges intézkedésekről, valamint a Nemzeti Hauszmann Terv társadalmi testületének felállításáról. Eddig lényegében három döntés született, melynek munkálatai még az idén elindulnak: újjáépül a Stöckl-lépcső, a budai Várgarázs befejezésével újjáépül a Lovarda, valamint visszaépítik a Főőrség épületét.
Előkészületben van a Szent István-terem rekonstrukciója, és ezzel összefüggésben a palota déli összekötő szárny déli homlokzatának rekonstrukciója, valamint a déli, 1960-as években épített „középkori” kertek és a közlekedési rendszer felújítása. Bár az eddigi döntéseknek megfelelő szakmai megalapozottságuk és indokuk van, a sajtóban éles, politikai színezetű polémiát kavartak. Nem egyértelmű többek között a Hauszmanntervek kizárólagossága, a kupola sorsa, vita tárgya a további munkálatok iránya, valamint a fővárosi és országos fejlesztési tervekbe való illeszkedése. Kérdés továbbá, hogy beilleszthető-e ez a nagy ívű projekt a közelmúlt sikeres európai újjáépítései sorába, mint a Vilniusi Királyi Palota, a drezdai Frauenkirche, vagy a berlini császári palota. Minderről az Országépítő képviseletében Dévényi Sándor, Szűcs Endre és Csóka Balázs kérdezte Potzner Ferenc Ybl-díjas építész, művészettörténész, dr. Rostás Péter, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgató-helyettese, közgazdász, művészettörténész és Varga-Ötvös Béla közgazdász, városfejlesztő szakmai véleményét. Ők mindannyian a Nemzeti Hauszmann Terv társadalmi testületének tagjai.