Műhelyhét vezetése 4 egyetemi és egy csíksomlyói passiójáték-előadással Kolozsvárott, a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, 2022. október 18–22. között
Beszámoló: Erdélyi iskolakultúra, színház, néphagyomány és klasszikus-modern lelkiség. Műhelyhét Kolozsvárott és Gyulafehérváron a BÖSZK-kel:
Kapcsolódó személyek:
Medgyesy S. Norbert és a PPKE BTK hallgatóiból álló Boldog Özséb Színtársulat (BÖSZK) alapítása 20. évfordulóján műhelyhéten vett részt a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, Színház és Film Karán és Római Katolikus Teológia Karán. A műhelyhét témaköre – sajátságaiból adódóan – interdiszciplináris jellegű volt, ugyanis Erdély XVII–XVIII. századi iskola- és művelődéstörténetével, barokk kori színház- és drámatörténetével, kiemeltem a csíksomlyói, XVIII. századi ferences misztériumjátékok sajátosságaival és napjainkban való taníthatóságával foglalkozott. Jelentős mértékben szóba került Kájoni János egyházzenész munkássága és a népénektörténet diszciplínája is. A témakör sokszínűsége következtében a műhelyhét ötletgazdája és a minden apró részletre kiterjedő, gondos programkoordinátora, Dr. Tar Gabriella-Nóra germanista, színház- és drámatörténész szervezésében a BBTE BTK-n belül a THÉ, azaz a Thália Helyi Élete Egyetemi Színpad, a Német Nyelvi és Irodalomtudományi Intézet, a Magyar Irodalomtudományi Intézet és a Magyar Néprajz és Antropológiai Intézet adott otthont a képzsének. A műhelyhéten Medgyesy S. Norbert előadásai: Dr. Farmati Anna irodalomtörténész, egyetemi docens évfolyam-előadása keretében Himnuszok és szekvenciák a középkori magyarországi irodalomban („Énekelt történelem”) címmel tartott közös énekléssel tarkított, interaktív és egyben történeti forráselemző előadást. A BBTE Színház és Film Karán Dr. Bartha Katalin Ágnes színház- és drámatörténész óráján a kolozsvári hallgatók az MMA holnapjáról megtekintve a BÖSZK Bakhus-előadását értelmezték, majd beszélgetés zajlott a szerepformálás mai lehetőségeiről Dr. Godena Albert történésszel, a BÖSZK rendezőjével és a kolozsvári hallgatókkal. Az órarend szerinti foglalkozás zárásaként az erdélyi hallgatók a BÖSZK tagjaival közösen olvasták fel és egyben illusztrálták az 1753. évi csíksomlyói passiójáték Zsuzsanna-jelenetét. Begriff und Quellen des Schultheaters in Ungarn (1532–1800) címmel Medgyesy S. Norbert a BBTE Német Nyelvi és Irodalmi Intézetben, a Tar Gabriella-Nóra egyetemi docens vezette Német kultúrtörténet a középkortól napjainkig című kurzuson tartott német nyelvű előadást, amely a színháztörténet mellett az újkori Erdély etnikai és felekezeti viszonyait is tisztázta. A kurzus-sorozat egyik leggyümölcsözőbb előadása a hungarológia, germanisztika, néprajz, teológia és színház szakos hallgatókkal és oktatókkal együtt megtartott Énekek, ünnepek, színházi jellegű rendezvények a XVII–XVIII. századi magyarországi iskolakultúrában (Misztérium-ábrázolás Csíksomlyón) című elemző és egyúttal interaktív foglalkozás volt a kolozsvári Piarista Kegytemplomban, szintén Medgyesy S. Norbert vezetésével. A XVIII. századi csíksomlyói misztériumjátékok legjellemzőbb és mély teológiai tartalmú jeleneteit közösen megelevenítő felolvasással, „színjátszással” és közös énekléssel tartalmassá tett tanár-diák előadáson a BÖSZK tagjai közül Bodor Eszter Hanna, Kis Zsuzsanna és Krizsán Krisztina XVII. századi erdélyi népénekeket helyi népi dallamváltozatban szólaltatott meg és ezzel emelkedettebbé és még emlékezetesebbé tette a műhelymunkát.
A műhelyhét koronájaként a BÖSZK – Erdélyben lévén – Csíksomlyóról származó drámaelőadást tartott október 21-én Bűnök és erények vetélkedése, avagy az Irgalmasság győzelme (Csíksomlyói misztériumjáték a 18. századból) címmel, eredeti szövegekkel és dallamokkal. A dráma szövegét Medgyesy S. Norbert állította össze és Godena Albert rendezésében látta a közönség. A bibliai és allegorikus szereplőket Barabás Barna, Bereczki Gergely, Császár Levente, Bodor Eszter Hanna (ének), Garamhegyi Gellért, Gerencsér Anna (ének), Hadobás Luca, Horváth Olivér, Kis Zsuzsanna (ének), Krizsán Krisztina (ének), Mihalka Márió, Szappanos Emese, Szatai Dóra és Taller Balázs Bonifác elevenítette meg. A darab itthoni előkészítésében Gerbei Anita beszédtechnikai gyakorlatokkal és Sallai Regina jelmeztervezéssel működött közre. Az eredeti szépségében megszólalt, napjainkban is élvezhető, sőt, misztériumos katarzist okozó csíksomlyói passiójáték az üdvösségtörténet legfontosabb eseményeit állította színpadra egy órában. Feltette és megválaszolta az alapvető kérdéseket: honnan van a rossz a világban? Mi a szenvedés értelme? Mi az isteni Irgalmasság ereje? Bemutatta Lucifer bukását, az ember (Ádám és Éva) bűnbeesését és Jézus Krisztus megváltó kereszthalálát. Megszólalt benne a lírai szépségű Mária- és Péter-siralom. Moralitás-jelleget hordozva színre léptek a fő bűnök közül a Gőg, a Fösvénység, a Harag és a Torkosság, velük szemben pedig az Alázat, a Türelem és a Mértéktartás küzdött. A Fösvénység ellentéteként a Koldus könyörgött alamizsnáért. A dráma fő mondanivalója: az emberiséget megkötözik a bűnök, melyekből Krisztus kereszthalála menti meg. Krisztus irgalmasságát látva a darab végén megtérnek a fő bűnök. Zárásként Dolor (Fájdalom) kérdez a szenvedés értelméről és maga Amor, az isteni szeretet válaszol neki: mindez szeretetből történt.
A műhelyhetet október 22-én tanulmányi kirándulás zárta Gyulafehérvárott.