Hír
2022-09-18 11:42:00
Tiszatáj folyóirat: https://tiszatajonline.hu/kepzomuveszet/art-a-parton/?fbclid=IwAR0b6AwT7mA4rIuF_ckrOZ9_F82Bbj8Qs1jarL45WGD7HL0dmanHF2dC6K4
Nagy Zopán: Art a part(on)…
Jankay Art Apartman. Művészeti találkozó Békéscsabán. Az előadások portfóliók prezentálásával, illetve lírikus-szürreális hang-játékokkal, szabad asszociációkkal, festmények, fotók, fiktív-kalligrafikus gesztus-rajzolatok, könyvborítók vetítése által (az est beálltával): szabadtéren zajlottak…
Nagy Zopán tudósítása a Tiszatáj folyóirat oldalán:
Részletek:
Prológus:
Az idén először megrendezett művészeti szimpózium megnyitóján köszöntőt mondott Tímár Ella, a Jankay Művészeti Közalapítvány elnöke és Dr. Bácsmegi Gábor, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója, majd Baji Miklós Zoltán (BMZ), képzőművész, az esemény kurátora bemutatta a találkozó szervezőit: Koncz Gábor festőművészt és Nagy Zopán író-költő fotóművészt.
A szervezők projektes kivetülései után a fiatal meghívott művészek (kiállítók és előadók) a következő két nap estéjén komoly, egyben kötetlen bemutatkozásokat tártak a (szinte családias) közönség elé. Szenzibilis alkotók, kitűnő emberek: Dicková Alexandra, Kerék Tíra, Kőmíves Luca, Sütő Róbert, Szőke Lili.
A kiállított művek printelve, időtálló felületre kasírozva, egyenkén majdcsak 2×2 méteresen feszültek fel a Jankay Apart (man & girl) udvarának falára. E kiállítás egy teljes éven át látható!
A hét alkotó műve mellett (BMZ! A nyolcadik Te magad légy!): egy vakrámás, üres vászon is függött a kerítésen, melyre a művészek aláírása és a látogatók kis üzenetei gyűltek össze. Nos, ez a vászon (a sors ironikus fintora által = nem a művek!), summa summarum eme írás-kép: a tervek szerint bekerül a Munkácsy Mihály Múzeum kortárs gyűjteményébe!
Intermezzo.
A leíró éber félálom-vízióiban különös formák és formulák érkeztek, jöttek és jöttek: fej-belsőben teremtett ter(m)ek és szín-pompás látomások rezegtek, pop-artos leány-álmokból szőt mint(h)ák kúsztak szédülő szieszták felé, analitikus elméletek vibráltak fiktív műtermekben, tárgyak beszéltek trükkös tükrökhöz… Kozmikus foltok tágultak, mint megtermett szőlőmagok: fekete fejek… Megnyíltak a sötét stigmák is, ó, túlvilági perforációk! A sebrés itt termékeny láz, a monochrom szivárvány mögött, opálos alagútban: óriási horog mocorog…
Epilógus.
BMZ (Baji Miklós Zoltán) intermediális művész – performer, szobrász, festőművész tanító, szervező, neo-sámán – a zárónapon csodálatos tanyájára invitálta az összejövetel tagjait. Az a vasár- és ünnepnap meglepetések, mágikus-rituális tárgyak, használhatatlan eszközökből eszkábált ereklyék, védő-pajzsok, varázs-objektek és műalkotások nyitott tárháza volt… Az élmények még frissen pulzálnak, egyelőre nem ágyazódtak be, nem húzódtak vissza az elme-szekrények emlék-rétegeinek árnyai közé… Persze, azóta a szereplők szerte-széledtek, de – ha különféleképpen is –: a közös fény bennü(n)k él! Élénk – és éltető elme-hő…