Nagyon kevés olyan dolog van, ami igazából rossz a művészetnek

Hogyan születhetnek saját világok egy konyhában, egy nappaliban? Hát úgy, hogy nincs más választásunk. És tulajdonképpen így is lehet – méghozzá magas szinten.

Szentes Zágon csíkszeredai származású képzőművész, fotós, reklámgrafikus, aki már hosszú ideje elsősorban Kolozsváron tevékenykedik, mint ő fogalmazott a beszélgetés alatt, „Kolozsváron ragadt”. Képeit, festményeit számos önálló és csoportos tárlaton mutatta már be. Érdekes vonása Zágon munkásságának, hogy míg a fotói zömében fekete-fehérek vagy monokrómok, inkább a formákra, a kontrasztokra építkeznek, addig nagyon sajátos stílusú festményein igazi színkavalkád bontakozik ki, furcsa, groteszk lényekkel, űrbéli/álombéli tájakkal. Zágon ugyanakkor több száz könyvborítót is tervezett már eddig (elsősorban az Erdélyi Híradó Kiadónak, de dolgozik többek között a szintén kolozsvári Koinóniának is), és ezen a területen szintén egyedi, jól felismerhető stílust alakított ki magának. Mit adnak nekünk a mesék, miért olyan fontos a gyermeki látásmód, hogyan találja meg a művész a saját stílusát, jót tesznek-e a művészetnek a divatok, milyen volt a romániai fotóklubrendszer a ’80-as években, mennyire szép tárgy egy Krokus nagyítógép, kell-e műterem egy festőnek – többek között erről beszélgettünk vele.

A teljes interjú az alábbi linken található (www.foter.ro):

https://foter.ro/cikk/nagyon-keves-olyan-dolog-van-ami-igazabol-rossz-a-muveszetnek-beszelgetes-szentes-zagon-festovel-fotossal/