"Re_vízionált" Nagyvásárcsarnok
Csontos Györgyi és a MIXA Stúdió "re-vízionált" Nagyvásárcsarnok koncepciója is szerepelt a "Diákváros" nyílt nemzetközi építészeti tervpályázatán. Az összetett tervezési program a meglévő egykori ipari épületek megújítását, valamint új diákszállások prototipusának elkészítését tűzte ki célul.
Csontos Györgyi és a MIXA Stúdió építészeti koncepciójának alapja, a tervezett épületegyüttes (a meglévő műemléki Csarnoképület és Irodaépület, valamint az új Szállásépület) a leendő Diákváros központi „motorjaként” szervezze és minőségileg emelje, pezsdítse annak működését. E szándék egyik kulcsa a könnyen, „természetes módon” való megközelíthetőség: a területhasználók mindennapi életéhez tartozó mozgásainak, útvonalainak az épületegyüttes mentén és azokon keresztül való vezetése. A „megkerülhetetlen” épületek a koncepció szerint így tudnák a lehető leghatékonyabban a központi szerepkörüket kiteljesíteni, az új városrész „főtereiként” működni. Ezért lényeges urbanisztikai beavatkozásként a Mesterterv a Dunával párhuzamos nagyforgalmú Soroksári utat a Duna-ág túloldalán lévő zöldterülettel összekötő gyalogoshídját javaslatunk szerint érdemes azokhoz stratégiailag közelebb helyezni, továbbá azokon át is vezetni. A monumentális méretekkel rendelkező Csarnoképület adottságainál fogva ezzel a városépítészeti gesztussal együtt a Diákváros fedett-nyitott „főtere” lehetne, valamint az új főtengelyre szintén merőleges irányú szomszédos épületek – bár kisebb léptékű, de hasonlóan funkcionálva - utcaszinti csatlakozásaikkal városi utcákként, passzázsokként működhetnének.
Az alapvetően egy É-D-i tengelyű, tervezendő épületegyüttes két különböző karakterű térsáv között képez átmenetet: kelet felől a vízzel és a zölddel operáló „folyosó”, nyugat felől a Dunával kontaktáló, alapvetően burkolt, városias téregyüttes. Az egyes épületelemekre is lebontott építészeti koncepció ezt az izgalmas „kétarcúságot” és átmenetet kívánja kezelni, valamint az átkötéseket funkcionális hangsúlyokként kialakítani.
A tájoltság minden projektelemnél szerkesztési alapvetés. A délnyugati tájolású térrészek (napterek), homlokzati- és tetőfelületek az aktív és passzív napenergia-hasznosításra koncentrál, az északkeleti területek és felületek (leginkább) pedig pedig a Soroksári útig terjedő újonnan létesítendő „zöldfolyosó”-hoz kapcsolódnak (fizikai és filozófiai értelemben is).