A minoritás poétikái V. (The Poetics of Minority 5)

Előadásom címe: Reménység és szkepticizmus határán. Szilágyi Domokos költészete fél évszázad távlatából

Szilágyi Domokos lírája a modernség, avantgardizmus és neoavantgárd jegyeit egyaránt viselő, mélyen egzisztencialista és önreflexív költészet. Korai köteteiben a kommunista ideológiával való formális azonosulás gesztusai mellett rejtett ellenállás és önirónia is megjelenik. A későbbi művekben a nyelvi kísérletezés, az intertextualitás és a történeti-poétikai reflexió válik dominánssá. Versei a társadalmi elnyomás, a szabadságvágy és az identitásválság feszültségében születtek, miközben különböző utalások révén párbeszédet folytatnak a történelmi múlt eseményeivel és a szöveghagyománnyal. Tragikus iróniával, mégis kitartó kereséssel reflektál az emberi sors és az európai kultúra alapértékeire. Lírája egyszerre hordozza a kiábrándultság és a reménység hangját, így különleges helyet foglal el a XX. századi magyar irodalomban.