Részvétel az Utak és útkereszteződések című kiállítás exkluzív tárlatvezetésén
Az MMA MMKI által meghirdetett tárlatvezetésen jelenlegi és volt ösztöndíjas alkotók és kutatók vettek részt.
A tárlatvezetés hasznos volt több szempontból is:
- meg lehetett ismerni a kurátori nézőpontot, amelyiknek a legfontosabb jellemzője egy sajátos, műfajokon túlmutató fotófelfogás volt: a fotográfia valósághoz való viszonya volt a legfőbb szempont, ami alapján a képeket beválogatták vagy termek szerint tematikus csoportokba rendezték.
- a dokumentarista fotográfia színességét lehetett látni, hogy témában és formanyelvében mennyire változatos
- kisebb számban, de jelen voltak erdélyi alkotók is, mindannyian sajátos vízióval fordulnak a világ felé a kamerájukkal (Ádám Gyula, Kerekes Emőke, Fekete Zsolt, Ilyés Zalán, Bánhegyesy Antal)
- a szerzői, konceptuális fotográfiát összegző Szubjektív tekintet és Médiahatárok című termek anyagát különösképp elgondolkodtatónak találtam, minduntalan azt a kérdést feszegették, hogy mi is a fotográfia?
- az archaizáló, analóg technikák használatát feltérképező teremben az volt a benyomásom, hogy túlzottan dominál az analóg fotografáláson felnőtt generáció víziója, merthogy a kortárs fotóban néhány archaikus technikának épp egy revival-ja észlelhető, olyan kortárs, pályakezdő alkotók, digitális bennszülöttek fedezik fel ezt a technikát, akik a folyamatszerűséget, a procedurális lassúságot kedvelik és a gyorsaság egyféle ellenkultúráját keresik a kollodiumos eljárásban, az üveglemezek használatában vagy éppen a cianotípiában
- remek kezdeményezés volt a kurátorok részéről, hogy az AI együttműködésével készült munkákat is szemlézték - bár, igazat adva a tárlatvezetőnek, az eredmény elég vegyes lett, bizonytalan terep még
Összességében egy nagyon jól átgondolt, elképesztő mennyiségű fotóssal és fotóval operáló kiállítást láthattam, amelyik gondolatébresztő volt mind a kortárs fotográfia, mind a fotóelmélet kérdései tekintetében is. Köszönet a szervezőknek az exkluzív tárlatvezetésért.