Sarki fény, Mandola története
2021-ben Bene Zoltán két kisregénnyel is jelentkezett: a Sarki Fény az Orpheusz, a Mandola története az Irodalmi Jelen gondozásában jelent meg.
2021-ben Bene Zoltán két kisregénnyel is jelentkezett: a Sarki Fény az Orpheusz, a Mandola története az Irodalmi Jelen gondozásában jelent meg.
A németek vezette Európa, a XXI. század elején is viruló Habsburg-monarchia nem éppen felemelő hely. Hősünk a Sarkkörhöz közeli Ferenc József-földön morzsolgatja száműzetése keserű napjait, édesapja titkos feljegyzéseivel vigasztalódik, aki egy életen át boncolgatta, milyen manőverekkel tudták a németek az 1914-es világégést elkerülni – és hogy milyen lenne a mai Európa a mindenható német uralom és titkosszolgálatok irányítása nélkül.
De vajon tényleg más lenne? Változtatna-e bármit egy másik világrend a személyes kiszolgáltatottságunkon és elidegenedettségünkön? A kamaszévek reménytelen és kínos sivárságán? A szülőváros, Szeged lassú perifériává süllyedésén? És ha szabadabban élhetnénk, lenne-e átjárás a különféle alternatív világok között? Vagy így is, úgy is bukásra rendeltettünk? Mi és a képzeletünk egyaránt – hiszen nem tudunk repülni, így csak azt képzelhetjük el, ami egy másik valóságban már létezik.
A Ferenc József-földön fagyoskodó, kulturális munkatársként munkálkodó (vagy inkább munkátlankodó), Évája (és Évái) által rendre elárult és cserbenhagyott Szelevényi története remek fantasztikus elbeszélés, amely a műfaj klasszikusai között is megállja a helyét.
Bánki Éva
Egy főiskolás lány, Mandola 1995-ben rejtélyes körülmények között eltűnik. Barátja, P. életének hátralévő részét alapvetően határozza meg ez a veszteség és a hiány. Az események csak 2019 elején, huszonnégy évvel az eltűnés után vesznek olyan véletlen fordulatot, amelynek köszönhetően Mandola története befejezhetővé válik: nyomokra bukkannak, melyek révén a talányt sikerül megoldani, ám a happy end elmarad.
A Mandola története plasztikus képet fest a kilencvenes évek első felének köztes-európai vadkapitalizmusáról és az új évezred második évtizedének világáról, mindenekelőtt a vidéki Magyarország bemutatásával, miközben bölcseleti, etikai és lélektani, alkotáslélektani problémákat feszeget; mind az egyén, mind a közösség szempontjából igyekszik válaszokat találni az ezredfordulót közvetlenül megelőző és követő évek morális kérdéseire.