„Vendégségben Wenckheiméknél”

A historizáló, döntően német neoreneszánsz stílusú kastély az országban kora egyik legfényűzőbb és technikailag legkorszerűbb vidéki főnemesi rezidenciájának számított, hatalmas angolparkjával és káprázatos berendezésével. A legenda szerint az építtető grófnak, Wenckheim Frigyesnek és feleségének, Wenckheim Krisztinának az volt a kívánsága, hogy a kastélynak 52 szobája legyen, ahány hét van egy évben, és 365 ablaka legyen, ahány nap van egy évben. A kastély 1875 és 1879 között épült fel Ybl Miklós tervei alapján.

A kastély egyik legreprezentatívabb tere a központi elhelyezésű nagyszalon volt, amely – más kastélyokhoz hasonlóan – kiválóan reprezentálta a Wenckheim család szellemiségét, értékrendjét, társadalmi és vagyoni helyzetét. Érkezéskor itt fogadták a vendégeket, és itt zajlott a társasági események egy része is. Az épségben megmaradt és kiállított ezüstcsatos vendégkönyv tanúskodik a meghívottak hatalmas létszámáról – hiszen mintegy 24 ezer bejegyzés született –, egykor többek között arisztokraták, politikusok, ügyvédek, tanítók fordultak meg a kastélyban.

A Wenckheim házaspár hét gyermeket nevelt fel és híres volt kiterjedt társadalmi életéről. Több ezer vendéget fogadtak a kastélyban, amit a fennmaradt kígyósi vendégköny sokezer bejegyzése is bizonyít.

Vendégeik között a főúri világ neves tagjai is megtalálhatóak, mint például az Erdődy, Károlyi, Draskovich, Bolza, Teleki, Dessewffy, Csekonics, Zichy, Esterházy, Szapáry és Cziráky grófok, a Trauttenberg és Vécsey bárók.

A kiállítás személyes hangon megszólaló hősei a kastély egykori lakóit idézik meg, hétköznapjaikat és ünnepeiket is elmesélik, főúri tradíciókon, szertartásokon és romantikus, szerelmes főúri történeteken kalauzolják végig a kastélyba látogatót. Így a vendégek egy varázslatos, arisztokrata világba csöppenve játékos formában élhetik át a főúri hagyományokat.