Vitéz János Pliniust olvas. A laurentumi villaleírások és a magyar humanizmus kapcsolatához - Tanulmány a Művészettörténeti Értesítőben

Az ifjabb Plinius levelei – elsősorban villaleírásai – és a reneszánsz építészet közötti kapcsolat közismert. A magyar kutatásban Feuerné Tóth Rózsa mutatott rá arra, hogy Bonfini a budai, a visegrádi és az esztergomi paloták leírása során szintén Plinius terminológiáját használta fel. Erősen vitatott azonban a művészettörténész azon feltevése, hogy a terminológiai átvétel gyakorlati, kivitelezésbeli kapcsolatot is jelentene a pliniusi leírások és a magyar építkezések között.

 A tanulmány ehhez a problémakörhöz kíván adalékkal szolgálni egy nagyon konkrét forrás, Vitéz János egyik Plinius-kódexe segítségével, amelyet a főpap saját kezűleg végigjegyzetelt. A dolgozat a két legfontosabb szövegre, Plinius laurentumi villájának leírásaira fókuszál (II.7, V.6), és azt vizsgálja, milyen következtetések vonhatók le a Vitéz kezétől származó paratextusokból. Az elemzés közelebb visz bennünket Vitéz esztergomi építkezéseinek pontosabb megértéséhez is, s megpróbál válaszolni arra a kérdésre is, hogy húzódott-e az építkezések mögött bármiféle eszmeiség.