Bemutatkozás

Molnár H. Magor vagyok, 1986-ban születtem Marosvásárhelyen. Költészettel, irodalomtudománnyal és lapszerkesztéssel foglalkozom. 2009-ben az SZTE hallgatójaként elnyertem a CEEPUS-ösztöndíjat, melynek köszönhetően részt vettem a „Kazinczy és a német nyelv” elnevezésű konferencián a bécsi Collegium Hungaricumban. 2010 és 2011 között „A tizenkét legszebb magyar vers” című konferenciasorozat három állomásán tartottam főként komparatív igényű előadásokat, melyek írott változatai a konferenciakötetekben olvashatóak.

2010-ben a Dokk.hu irodalmi portál szerkesztője voltam. 2015-ben az Irodalmi Jelen versrovatát vezettem, 2017-től kezdődően pedig az Eső irodalmi rovatvezető szerkesztője vagyok. 2011-től számos alkalommal vettem részt irodalmi eseményeken meghívottként, szervezőként vagy moderátorként, több kötet szerkesztéséhez fűződik a nevem.

2016-ban Móricz Zsigmond irodalmi alkotói ösztöndíjat kaptam. Esszéimet, kritikáimat a nevesebb folyóiratok közül az Eső, a Helikon, az Irodalmi Jelen és a Tiszatáj közölte. (Verseimet további országos és határon túli lapok, valamint antológiák.)

2020-ban diplomáztam a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelv és irodalom szakán. Szakdolgozatomat Szőcs Kálmán költészetéről, pedagógiai szakmódszertani dolgozatomat (Szőcs Kálmán Négernek lenni című verse kapcsán) a posztkoloniális olvasatok középiskolai bevezetésének lehetőségeiről írtam. Konzulensem Dr. Kovács András, opponensem Ilia Mihály volt.

Pályázatomat két kismonográfia megírására nyújtom be az erdélyi magyar irodalom tárgykörében. Egyikük az első Szőcs Kálmán-monográfia lenne. A másik kismonográfia a XX-XXI. századi erdélyi magyar irodalom posztkolonialista olvasataihoz kíván hozzászólni a szépirodalmi művekben előkerülő néger- és indiánmotívumok elemzésén keresztül.

Szegeden élek két kisfiammal és a feleségemmel.