Bemutatkozás

Faludy-díjas költő és pszichiáter. 1989-ben született Szegeden. 2005 óta ír, 2007 óta publikál. 2014-ben diplomázott a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán. 2019-ben szerezte meg doktori (Ph.D.) fokozatát az SzTE Elméleti Orvostudományok Doktori Iskolában. 2020-tól az SzTE Pszichiátriai Klinika egyetemi adjunktusa. Rendszeres szerzője olyan szépirodalmi folyóiratoknak, mint az Élet és Irodalom, a Tiszatáj, a Népszava, a Vigilia vagy a Parnasszus.Eddig négy önálló verseskötete jelent meg. Legutóbbi könyve: Kávé, tejjel (Prae Kiadó, 2021).  Számos alkotói támogatásban, irodalmi ösztöndíjban részesült. Az MMA Ösztöndíjas Program hároméves időszaka alatt "A szelf művészeti értelmezése" munkacímű pályázat keretében egy verseskötet, egy kiregény és egy a kisregényre épülő színmű megírását tűzte ki célul. A három mű közös kapcsolódoási pontja az "egyén" avagy "én" külvilággal történő szerteágazó interakcióinak többrétű értelmezése, mind a belső és külső  dimenziók mentén. A készülő művek közös mottója Thomas Mann A varázshegyben írott mondata is lehetne: “Az idő illúzió, lefolyása okban-okozatban csupán érzékszerveink bizonyos berendezésének eredménye, s a dolgok valójában egy álló most-ban léteznek.” (674. oldal 7. fejezet, Tengerparti séta, 1974. A varázshegy Thomas Mann).