Bemutatkozás

1971‐ben született Kolozsváron. 1989‐ben érettségizett a kolozsvári Természettudományi Líceumban. 1990 januárjában közölték először verseit a frissen alakult kolozsvári Jelenlét című lapban. 1990–1992 között kolozsvári Babeș–Bolyai TE kémia–fizika tanári szakán, 1994–1996 között a szintén kolozsvári Avram Iancu TE reklám‐ és gazdaságpszichológia szakán tanult. 2002‐ben Budapestre költözik. 2002‐től 2017 őszéig a Szabad Föld hetilap munkatársa, különböző munkakörökben. Emellett 2004–2011 között a Napút folyóirat, illetve a Napkút könyvkiadó szerkesztőjeként tevékenykedett. 2009‐ben a Bálint György Sajtóakadémián képszerkesztő‐tördelő végzettséget szerzett. 2010–2016 között az Ambroozia folyóirat műfordítás rovatának szerkesztője (egyben a lap egyik alapítója). 2016 novemberétől az Irodalmi Jelen prózarovatának szerkesztője.  

Jelen pályázatomat egy 19. század végi, 20. század eleji családtörténet és egyben korrajz megírásának támogatására nyújtom be. A történet röviden a következő. 

Muschong Jakab kora egyik legnagyobb monarchiabeli mágnása volt.  Ősei francia földről kerültek a Bánságba, első téglavető manufaktúrájukat 1711-ben alapították Lugoson. Jakab 1868-ban született Nagykikindán. Húszévesen feleségül vette Bohn Margitot, egy Bohn Mihály gazdag üzletember lányát. Hamarosan vállalkozást alapítottak. 1909-ben már minden bánsági tégla- és cserépgyár az övéké volt. Később megszerezték Báziásfürdőt, ahol szállodákat építettek és ásványvizet palackoztak. 

1918-ban elkezdődött a Bánságban a román viláűg. A román hatóságok hozzáláttak Muschong Jakab -- és a legtöbb bánáti/erdélyi nem román vállalkozó -- ellehetetlenítéséhez. Azzal vádolták, hogy a román tőke fejlődése ellen dolgozik.A végső csapás 1923. decemberében érte, amikor a helyi sajtó is bekapcsolódott a lejáratásába: otthonában infarktusban elhalálozott.