Bemutatkozás

1984-ben születtem Siklóson. A Pécsett megszerzett érettségi, a történelem és filozófia szak, majd könyvtártudományi képzés elvégzése után Budapesten védtem meg doktori disszertációmat történészként. Több évet dolgoztam a közművelődés, a közoktatás, a közigazgatás és a közgyűjtemények területén, 2025 szeptembere óta pedig a PTE BTK Művelődéstudományi Tanszék oktatójaként dolgozom. Kutatóként többféle szakterületen igyekeztem nemcsak jártasságot szerezni, hanem ki is próbálni magam, mivel már pályakezdőként is a diszciplínák közti határvidékek, a hibrid módszertani megközelítések, a nehezen megragadható kérdések vonzottak.
Gyerekkori olvasmányaim hatására merültem el a hódoltság korának regényes világában. Az életmód és a köznapi emberek gondolkodásmódja érdekelt, később a kora újkori politikai gondolkodás, a társadalmi nyilvánosság és a nemzettudat kezdeteinek egymással is összefonódó kérdéseivel foglalkoztam.
Ugyanilyen szorosan kötődtem és kötődöm szűkebb pátriám, Dél-Baranya történetéhez és kulturális örökségéhez. Nagymonográfiában mutattam be otthonom, Villány történetét, ennek munkálataihoz kapcsolódva tártam fel a város festője, Virányi Endre életművét. Az elmúlt bő tíz évben szaktanulmányokban és ismeretterjesztő írásokban dolgoztam fel a Szársomlyó vidéke egy-egy legendájának szöveghagyományát, identitásformáló szerepét.
Az ösztöndíjas időszakban három dél-baranyai festőművész, Simon Béla, Virányi Endre és Haraszti Pál munkásságát szeretném monografikus szinten feldolgozni, egy sajátos szempontból. Arra keresem a választ, hogy életművükben miképpen jelennek meg a helykötődés és a baranyai identitás elemei, hogyan jelenítették meg és formálták egyszersmind a megyei identitást.