Debrecen és Kecskemét cívisházai konferencia előadás
2022. április 22-én a X. Interdiszciplinaritás a régiókutatásban nemzetközi tudományos konferencián a Történeti megközelítések szekcióban Debrecen és Kecskemét cívisházai címmel tarottam előadást az MMA Művészeti ösztöndíjas kutatásomról a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karon.
Debrecenben 2018-ban, Kecsekeméten idén tavasszal készítettem el a megmaradt földszintes történeti lakóházak kataszterét, térképi ábrázolással és helyszíni fotódokumentációval. A debreceni és a kecskeméti cívisházakat az elkészített katasztereim alapján hasonlítottam össze. A két nagyon hasonló, cívis társadalmú alföldi mezővárosban az alapvetően meghatározó közös tényezők mellett a helyi sajátosságokat kirajzoló tényezőket keresem a földszintes polgárházakon.
A térképi ábrázolások alapján a városszerkezet kialakulását és fejlődését hasonlítottam össze. Az Árpád-kori eredetű halmaztelepülések sáncárokkal kerített ősi településmagjait a XVIII. század utolsó negyede és a XIX. század első negyede között tervezett újsori utcákkal és telkekkel bővítették.
A mára megmaradt cívisházak száma Debrecenben és Kecskeméten közel azonos, amelyből az értékes polgárházak nagyságrendje szintén közel azonos. A teljes épületállomány Debrecenben közel háromnegyedét, Kecskeméten közel a felét alkotják zártsorú vagy hézagosan zártsorú polgárházak.
A két városban azonos típusdíszeket nem találtam a homlokzatokon, azonban az adott városon belül számos típusdísz figyelhető meg, amelyek közül néhány gyűjteményt mutattam be.
A pontos, számszerű adatokat a konferencián ismertettem, de csak további városok cívisházainak összehasonlításával fogom publikálni.
Harangi Attila
Ábra: Debrecen és Kecskemét városszerkezete 1785-ben a Habsburg Birodalom első katonai felméréséhez készített kataszteri térképen