Egykori lakóházak a Püspöki palota helyén és környékén
2023 májusában megjelent A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXVIII., amelyben Egykori lakóházak a Püspöki palota helyén és környékén címmel írtam egy tanulmányt.
„A Református Nagytemplom (előtte a Szent András-templom) és a Református Kollégium jelentik Debrecen ősi központját. Még a két ikonikus épület környezetében is a földszintes lépték volt a meghatározó egészen a 19. század második feléig. A templomtól nyugatra és keletre, illetve a Péterfia utca elején számos egyházi épület állt. Tanulmányomban a templom nyugati oldalán, a Hatvan, Bethlen és Füvészkert utcák által határolt tömb Egyház (Kálvin) tér felőli részén egymás mellett lévő 6 egyházi vonatkozású ingatlanon álló 8 ház történetét szeretném bemutatni a 16. századtól a 20. század elejéig, elsősorban építészeti szempontból.”
„A Hatvan utca és az Egyház tér sarkán 1912-re épült fel a szecessziós Püspöki palota. A háromemeletes egyházi bérház belső udvaros nagyvárosi tömbje 4 telek összevonásával valósult meg: Hatvan utca 3. szám, Hatvan utca 1 – Egyház tér 20. szám (Méliusz Juhász Péter püspök háza), Egyház tér 19. és Egyház tér 18. szám (Líciumos ház). Az egyháznál már 1909-ben felmerült a bérházépítés ezen a területen, azonban a tervpályázat bonyodalmai miatt csak 1911-ben fogadták el Bálint Zoltán és Jámbor Lajos győztes tervét, majd az építkezés még abban az évben, 1911 őszén el is kezdődött.”
A Hatvan utca 3. szám alatti ház valamikor 1822 és 1840 között épült, professzori lakásként használták. A Hatvan utca 1. – Egyház tér 20. számú házat 1590-ben építtette Méliusz Juhász Péter püspök, azóta persze többször átépítették, bővítették a házat, amelyet parókiaként és professzori lakásként is használtak az évszázadok során. 1909-ben, az elbontásáig Erőss Lajos püspök lakott Méliusz házában. Az Egyház tér 19. számú ház valamikor 1802 és 1812 között épült, professzori lakásként és parókiaként használták. Az Egyház tér 17-18. számú telken állt a valamikor 1734 és 1752 között épült egyemeletes Konzisztoriális ház, valamint az 1767-ben épült Líciumos-ház parókia, amelyhez a líciumbokor legendája társul. A Füvészkert utca 2. szám alatti ház valamikor 1771 előtt épült, kántorok laktak benne. A Füvészkert utca 4. számú telken állt a Kollégium 1771 előtt épült Főző háza és az 1804-ben épült Sütő háza, később pedig az 1841-ben a tömbbelsőben megnyílt Füvészkert is a telekhez kapcsolódott, itt volt a bejárata.
Harangi Attila: Egykori lakóházak a Püspöki palota helyén és környékén. In: Szendiné Orvos Erzsébet, Szikla Gergő (szerk.): A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXVIII. Debrecen, 2022., 5–30.
Az archív fotó forrása: Déri Múzeum Fotótára