Hír

2020-12-14 11:51:00

otthon

Kertész Ágnes részbeszámolója első negyedéves munkájáról

Hol tartok tartok a fordításban, és mik az eddigi tapasztalataim

Kertész Ágnes részbeszámolója az első negyedéves munkájáról

2020. szeptember 1- december 31.

Flesch Károly, A hegedűjáték művészete című pedagógiai könyvének második kiadású első kötetét fordítom.
A fordítás alatt a következőkkel szembesültem:

  •  A 1923-as első, és az 1929-es második kiadás izgalmas, főleg régizenész szemszögből nagyon fontos eltéréseket mutat. A dilemma az, hogy egy, a két kiadást átfogó és összesítő fordítást készítsek-e. Ez viszont az amúgy is hatalmas munkát, még nagyobbra duzzasztja. Egyelőre úgy döntöttem, hogy az eredetileg tervezett második kiadást fordítom, ahogyan erre a szerződésem is szól.
  • A folyamatosan haladó gyors fordítást akadályozza, hogy bizonyos területekkel kapcsolatos tudásom hiányosságait pótolnom kell, hogy a valódi magyar kifejezést, szakszót megtaláljam, hiszen általános szótárakban nem található a fordítás, és miután azokban a témákban eddig nem voltam otthon, így bizonyos szakkifejezéseket sem ismertem magyarul. Pl.: hangszerkészítés, -javítás, anatómia, akusztika, fizika területén.
  • Az sem teljesen kristályos, hogy szükséges-e lábjegyzetekkel ellátnom a fordítást, vagy a kérdéses helyek értelmezését, magyarázatát, példának felhozott művészekről pontosabb tájékozódást bízzam-e a mindenkori olvasóra. Mindenesetre folyamatosan írok lábjegyzeteket is, hogy a munka végén ezek készen legyenek a beillesztésre, amennyiben 3 év után úgy döntenék.
  • A munka hatalmas, nagyon izgalmas, és az is hátráltatja a gyors előrehaladást, hogy miután a szöveg nekem is egy nagy felfedezés, párhuzamosan a gyakorlatban is azonnal kipróbálom. Ami azt jelenti, hogy egy nap nemcsak fordítással, hanem gyakorlással, kísérletezgetéssel, próbálgatással is eltelik. Itt megjegyezném azt a tapasztalatot is, hogy hiába olvastam ezt a művet el, amikor szóról szóra le kell fordítani jövök rá, hogy mennyire felületesen értettem eddig az egészet.
  • Amikor a fordítással megtorpanok, segítségül hívom a korabeli olasz fordítást.
  • Nagyon sokat dolgozom a fordításon, a munka halad, de nem abban a munkatervben ahogyan azt a pályázatomban előzetesen megterveztem. Napi 4 óra volt a  betervezett idő, amelyet a fordításnak szándékoztam szentelni. Természetesen, amikor koncert, fellépés, utazás van, akkor sajnos napok is kimaradnak. A napi 4 óra nem elegendő, ezért energiámtól függően 6-8 órára emeltem a napi penzumot. A munkaterv is a gyakorlatban módosulni kényszerül, mert jobbnak találom ezt a megoldást
    a) Piszkozat formájában végigfordítani az egészet, kérdéses mondatoknál jegyzeteket hagyni. 
    b) A jegyzetek több fordítási alternatívák, amelyekről később egyedül, vagy  Paulik László kollégám(Liszt-díjas hegedűművész, MMA levelezőtag) és németül kiválóan tudó más kollégák segítségével döntök. Rajtuk kívül szükségem lesz hangszerkészítőkkel, esetleg más területek szakembereivel (pl. orvos) is konzultálnom. Ezeket a konzultációkat későbbre tervezem, amikorra elegendő anyag összegyűlt ahhoz, hogy a témákat megvitassuk. Nyilvánvalóan a személyes találkozás lenne a legegyszerűbb, tehát mindenképpen a pandémia után lenne, mert a telefonon, vagy interneten való egyeztetést nagyon nehézkesnek, időigényesnek találom. Természetesen mindenki, aki segítségemre lesz, meg lesz említve a kész fordításhoz írandó előszóban.
    c) az így elkészült végleges szöveget kiadványszerkesztőben fogom rendezni, és a képeket majd csak ekkor fogom a szövegben elhelyezni. Tehát a képrendezésre, mind a három könyv esetében, a 3. évben fog sor kerülni.

Piszkozatnak számító első fordításban a következő fejezetek vannak meg:

  • Előszó az első kiadáshoz
  • Előszó a második kiadáshoz
  • Tartalomjegyzék
  • Áttekintés
  • A hegedűjáték művészete I. rész/ Általános technika nagy fejezetből az alábbi alfejezetek:          
  •  A hangszer és annak részei
  • A testtartás a) A lábtartás b) A hegedű iránya c) A hegedűtartás d) A fejtartás
  • A bal kéz a) A bal kéz tartása b) Az intonáció c) A bal kéz alapmozgásai d) Húrváltás (bal) e) Fekvésjáték és fekvésváltás f)  Vibrátó g) A bal kéz technikájának alap(ősi) formái
  • A jobb kéz a) Általánosságban b) A vonótartás