Nyíregyháza, Szeged és Hajdúböszörmény polgárházai

Évek óta kutatom Debrecen cívisházait, a földszintes történeti lakóházakat. Jellemzően a Monarchia idején az ország nagy részén épültek zártsorú vagy hézagosan zártsorú földszintes polgárházak. A Magyar Művészeti Akadémia Művészeti Ösztöndíjprogramjának támogatásával azt kutatom, arra keresem a választ, hogy a debreceni cívisházak mennyire egyediek, mit is jelent az, hogy cívisház?

A jellemzően cívisek által lakott alföldi mezővárosok polgárházait szeretném összehasonlítani a kutatásommal. Minden városban az egyedi adottságai és a története (genius loci), illetve a helyi mesterek által az épületeken is kirajzolódik egy helyi karakter. Az alföldi polgárházak közös gyökerei mellett a helyi sajátosságokat, a helyi karaktert szeretném feltárni és összehasonlítani, elsősorban a homlokzatdíszítéseken keresztül.

Tavaly tavasszal Nagyváradon, Szatmárnémetiben és Kecskeméten kezdtem a kutatásom, idén tavasszal pedig Nyíregyházán, Szegeden és Hajdúböszörményben zártam. Röviden az idei három városban a terepmunka során szerzett tapasztalataimat szeretném bemutatni.

A lakosság összehasonlítása 1900-ban: Hajdúböszörmény 25 ezer fő, Szatmárnémeti 27 ezer fő, Nyíregyháza 33 ezer fő, Kecskemét 46 ezer fő, Nagyvárad 50 ezer fő, Debrecen 74 ezer fő, Szeged 82 ezer fő.

A napjainkban közel 120 ezer lakosú Nyíregyházán kb. 130 értékes polgárház maradt napjainkra, amelyek leginkább megőrizték karakterüket. Nyíregyháza Debrecenhez, Kecskeméthez és Hajdúböszörményhez hasonlóan a puszta közepén található. A városban öt példát is elemeztem a földszintes polgárházak megőrzési lehetőségeiről. Hogyan lehet az utcafronti értékes homlokzat megőrzése mellett bővíteni egy házat, új tartalommal megtölteni, például óvoda, szolgáltatóház, üzletek kialakításával.

A napjainkban közel 160 ezer lakosú alföldi várost megkülönbözteti a folyó és az egykori vár, ahogyan Nagyvárad és Szatmárnémeti esetében is. Szeged településtörténetét az 1879-es árvíz határozza meg leginkább, amely során az épületek döntő többsége megsemmisült, utána pedig egy teljesen új városszerkezetet rajzoltak sugárutakkal és körutakkal, a mai Szeged ezután épült fel. Szegeden kb. 170 földszintes polgárházat fotóztam le és jelöltem térképen, amelyek leginkább megőrizték karakterüket és homlokzatdíszeiket. Persze ezekből a kiragadott adatokból még senki ne vonjon le messzemenő következtetéseket. Az adott város teljes történeti városszövetének és az összes megmaradt történeti lakóház komplex vizsgálatával, illetve a 7 kutatott város összehasonlításával tudom majd kimutatni a kutatásom eredményét. De addig is, ezek a számok és a fotóválogatások talán egy jó viszonyítási alap lehetnek ahhoz, hogy kirajzolódjon a városok lakóházépítészetének egyedi helyi karaktere a hasonlóságuk és közös gyökerük mellett. Szegeden fontos hangsúlyozni, hogy ez a kiragadott 170 földszintes ház mellett a városközpontban kivételesen sok emeletes lakóház van. Illetve Szegeden meghatározó egy új, átmeneti típus, amelyet a többi kutatott városban nem tapasztaltam: nagyon sok polgárház esetében a földszinten a szuterén egy félemeletté módosul, a klasszikus földszint pedig már emeletnek mondható. Ezeknek a házaknak két meghatározó eleme, amikor az alacsony kapuáthajtó fölött ablak látható, tehát beépítették, illetve a szuterén (félemelet) ablakai az emelet ablakaival megegyező méretűek. Ezeket a házakat nem vettem bele a földszintes kategóriába, hanem egy külön kategóriába soroltam. Ilyen ház Debrecenben talán egyedül a Garai utca 18. számú ház, amelyet a kataszteremben is emeletesnek minősítettem.

Szegeden külön vizsgáltam napsugaras házakat és a megőrzésük példáját. Az árvíz után, leginkább az 1880-as években típustervek alapján építettek népi lakóházakat, amelyek oromzatát a jellegzetes napsugaras motívummal díszítették.

A napjainkban közel 30 ezer lakosú Hajdúböszörmény településszerkezete szakami körökben mondhatni világhírű, ezért főleg érdekelt, hogy milyen épített környezet alakult itt ki az évszázadok alatt. Ráadásul Hajdú-Bihar vármegye második legnagyobb települése, ezért mindenképpen érdekes volt számomra, hogyan hatott az építészetére Debrecen közelsége. Hajdúböszörmény történetileg egy hajdúváros, építészetileg pedig egy tipikus alföldi város a „pusztában” szétterülve, ezért is meghatározó a karakterében a népi építészet, de azért a századfordulós polgárházak is tényezők. A helyszíni kutatásom során összesen 35 zártsorú vagy hézagosan zártsorú polgárházat határoztam meg, amelyek leginkább megőrizték a karakterüket, a megőrzés szempontjából a legértékesebbek – a többi kutatott városban is, így Debrecenben is megállnák a helyüket. A viszonylag kevés megmaradt értékes ház miatt egy új típust is összegyűjtöttem, azokat a polgárházakat, amelyeknek a homlokzatát már lecsupaszították, átalakították, de jó állapotban vannak, alapvetően megőrizték a karakterüket és magukban hordozzák a rekonstrukció lehetőségét – ilyen felújításra érdemes polgárházból 89-et regisztráltam. Természetesen Hajdúböszörményben is az összes földszintes történeti lakóházat, népi és polgári egyaránt, összegyűjtöttem, térképen ábrázoltam, amelyekből most a 35+89 megőrzendő polgárházat kiemeltem.

Hajdúböszörményben külön vizsgáltam a Polgári utca egyik zugában öt műemlék népi lakóház megőrzését és hasznosítását. A nádtetős tájházakat az eredeti helyükön, a településszövetbe integrálva őrizték meg.

Összefoglalva: Debrecenben kb. 250, Nagyváradon kb. 400, Szatmárnémetiben kb. 200, Kecskeméten kb. 210, Nyíregyházán kb. 130, Szeged kb. 170, Hajdúböszörményben kb. 35 értékes polgárház maradt napjainkra, amelyek leginkább megőrizték karakterüket és megőrzendő értéket képviselnek.

A helyszínen készített fotóimból összeállított válogatások a Debrecen házai oldalamon érhetők el:

Nagyvárad: https://www.facebook.com/media/set/?set=a.654956542607704&type=3

Szatmárnémeti: https://www.facebook.com/media/set/?set=a.660223062081052&type=3

Kecskemét: https://www.facebook.com/media/set/?set=a.686088992827792&type=3

Nyíregyháza: https://www.facebook.com/media/set/?set=a.599206808902521&type=3

Szeged: https://www.facebook.com/media/set/?set=a.609538264536042&type=3

Hajdúböszörmény: https://www.facebook.com/media/set/?set=a.633269235496278&type=3

Harangi Attila