RÓMA-BUDAPEST KIÁLLÍTÁS

POSZT dátuma: 2024.02.26. 

Február 22-én kiállítás nyílt RÓMA-BUDAPEST címmel a Virág Judit Galériában. A tárlat egy 10 évvel ezelőtt kezdődött kiállítás-sorozat zárásaként, Berlin és Párizs után Róma kiemelkedő szerepét mutatja be a magyar festészet, szobrászat és építészet vonatkozásában. A kiállításon öt héten át száznál is több festményt és műtárgyat nézhetünk meg ingyenesen. A galéria célja, hogy minden műkedvelő hozzáférhessen a művészethez, megismerje és megszeresse a magyar művészeket, ezért a kiállításhoz kapcsolódó ingyenes tárlatvezetéseket is szerveznek. Múlt vasárnap meghallgattam Virág Judit tárlatvezetését, melynek során szinte láttam magam előtt az Itáliai tájban dolgozó temperát kevergető művészeket. Azt az életteli mediterrán közeget, ami festményekből is árad. A két világháború közt számos magyar művész kapott állami ösztöndíjat a Római Magyar Akadémián. 

A római iskola „szellemi atyja” Gerevics Tibor művészettörténész, az akadémia első igazgatója volt, aki kora francia és német művészeti hatásainak ellensúlyozására a magyar művészet olasz merítését célozta meg. 


Az ösztöndíjas művészek nemcsak bejárták Itáliát, de rátaláltak arra a hagyományos temperatechnikára, amely a római iskolások legfontosabb kifejezési eszközévé vált. Elsőként Patkó Károly volt aki elmélyülten foglalkozott az olasz freskófestészetet idéző tempera-technika fortélyaival és ő adta át festőtársainak. 

A tempera soha nem tartozott a kedvenc festékeim közé talán épp mattsága és az akvarellhez hasonló visszafordíthatatlansága miatt. Aba-Novák hihetetlene struktúrái, komponálási tudása, élénk színei és magabiztos vonalai azonban újra kedvet csináltak, hogy ezt az archaikus festészeti technikát újra felfedezzem. A temperaképek bársonyosak, könnyedek, a színek nem olyan nyersek, de megőrzik erejüket. 

Főiskolás éveim alatt Nagy B. István, egykori Szőnyi tanítvány szárnyai alatt - Szőnyi István az első római ösztöndíjasok egyike volt. - kísérletezhettünk többek között a klasszikus tojás- és kazein tempera keverésével. Kicsit visszarepülhettünk a régi korok vagy akár a római akadémia tagjainak, laboratóriumra hasonlító műtermeibe. Ezzel fontos alapot kaptunk, a tubus helyett az anyag megismerésének, a kíváncsiságnak és felfedezésnek az igényét. 

 ——————————— 

Tojástempera: 

 • 1 rész egész tojás 

 • 1 rész lenolaj vagy dammár 

 • 2 rész víz 

 Kazeintempera: 

 • 1 túró 

 • 1/6 rész oltott mész 

 • 1/6 lenolaj 

 • 5-6 rész víz 

Virág Judit élvezetes, változatos és szemléletes, érdekességekkel tűzdelt előadását mindenkinek ajánlom, csakúgy mint a kiállítást, ami nagyon inspiráló és egyedülálló összefoglaló a 1800–1948 közötti magyar képzőművészeti korszakról.