Sámsondi Kiss Béla alakja

A hírek események lehetőséget a pályázatom alakulásának bemutatására használom, mivel ebben a harmadban az archívumok áttekintésével foglalkoztam így első hírként Sámsondi Kiss Béla alakját mutatom be a szövetszerkezet feltalálóját.

Sámsondi Kiss Béla alakja

Sámsondi Kiss szerepe a magyar építészetben izgalmas és egyedi.

Az előző században született Erdélyben, Budapesten szerzett építész diplomát, majd egy ideig visszatért és Bukarestben illetve Resicán dolgozott.

1936-ban a két világháború között költöztek Budapestre szegényen. Majd itt hamarosan több épület szerkezettervezőjeként dolgozott. Már az első időkben felfedezték különös tehetségét az Olgyay testvérek, később Molnár Farkas is méltatta, együtt dolgozott Farkas Tiborral is. Életútját a különleges tehetség és a kitaszítottság egyszerre jellemzi.  A világháború után úgy volt, hogy szerkezetivel újulhat meg a lakásépítés, mert a magdolnavárosi pályázaton első díjat nyertek az Olgyayakkal közösen. Itt példaként féllakás méretű térelemeket készített volna végleges felületkiképzéssel. Majd ezt a politika elmosta, ezután több helyen dolgozott kísérletezett, de megélhetésre alig futotta. Számkivetettként, ebben lehetetlen helyzetben mégis rengeteg új találmánya született.

Számos új szerkezeti megoldása volt, melyből a szövetszerkezet a legismertebb, de foglalkozott az épületszerkezetek teljes skálájával. Hőszigetelő nyílászárót készített, hőszigetelő vakolatot fejlesztett ki és vízszigetelési és burkolati megoldásai is mind-mind egyediek voltak. Ez a gondolkodásmód, hogy egy épület a végletekig egyszerűsíthető anyagaira, majd abból okos számítással, elhelyezéssel egy új szerkezet létesíthető, mely az egyes műszaki problémákat kiküszöböl vagy teljesen megold, ma is tanítandó lenne.

Bár az épületek tömegegyártásának hajnalára esik munkássága épületei és épületszerkezetei a tömegegyártás és az egyediség határán mozogtak. Olyan rendszerekben gondolkozott, melyek nyitottak. Egy épület nem feltétlen fal és födém és tető, hanem ezek a szerkezetek egyek és folytatólagosak, egymásba átmehetnek. Szerkezetileg rokon ez a gondolkodás a modernista építészet térkoncepciójával: a helyet csak bizonyos burkolatok, egységek jelölik ki a tér azonban folyamatos. Így voltak Sámsondi szerkezetei, szerkesztési elvei is folyamatok, szükség szerint előregyárthatók, de felxibilisek is egyben. Mindemellet nem csupán konstruktőrként volt jeles alkotó, ha csak Dayka Gábor utcai saját családiházukat bejárjuk, rengeteg gyönyörű téri megoldást, míves építészeti részletet találunk. Tehát a szerkezetek iránti érdeklődés és az építészeti tehetség az ő munkásságában egyszerre fellelhető.

Ezért érdemes tehát Sámsondi Kiss életművével és zsenialitásának máig érő nyomaival foglalkozni. A magyar építészet történetében egyedi szemléletű, kimagasló életművű alkotó, mely típusú lángelmére a mai előregyártott világunkban is nagy szükség lenne.