Te milyen tehenet választanál?

A háztáji állattartásban a fajtaválasztás fontos feladat. Főleg igaz ez a nagyobb értékű állatokra. Míg a kisebb jószágok esetén (pl. tyúk, kacsa) a piacon kapható fajták közül az ember nem is igen válogat, a kiskérődzők vásárlásakor (kecske, juh) már meggondolja, milyen tűrőképességű és milyen hozamú állatot szeretne tartani. 

Szarvasmarha vásárlása esetén már ritka, aki a véletlenre bízza. Háztájiban Magyarországon általában az alábbi fajtákat vagy keveréküket tartják: jersey, magyar tarka, szürkemarha és kárpáti borzderes. E fajták tulajdonságai számokban:

Jersey: 350-450 kg súlyú, 120-125 cm marmagasságú tehén, 4000-6500 kg tej, 5-6 % zsírtartalommal

Magyar tarka: 600-700 kg súlyú, 135-140 cm marmagasságú tehén, 4000-5000 kg tej, 3,7-4% zsírtartalommal

Magyar szürke: 450-650 kg súlyú, 1000-2500 kg tej, 3,8-4,8 % zsírtartalommal

Borzderes: 350 kg súlyú, 95-135 cm magasságú, 3500-4000 kg tej, 7 % zsírtartalommal

A háztáji állattartás esetén az iparral ellentétben nem csak a tej- vagy éppen húshozam mennyisége nyom a latba. Fontos, hogy a jószág kezes legyen, előny, ha több hasznosítási lehetőséget ad, és még nagyobb előny, ha betegségeknek ellenálló, takarmányozásra nem kényes. Ezért a háztáji szarvasmarhatartás nyertese a kárpáti borzderes. Ezt, a korábban széles körben használt fajtát, az 1980-as évek vége felé már nem találjuk meg az országban. De 2009-re lelkes zempléni gazdák és a Polyán Egyesület munkájának köszönhetően újra megjelent. Románia és Ukrajna területén találták meg a fajtát, majd végül az egyszerűbb jogi környezet miatt Romániából hozták a visszatelepített egyedeket. Becslések szerint ma már több mint 100-an tartanak borzderest szerte az országban, és az egyedek száma meghaladja a 300 főt. 

A kárpáti borzderes, ahogy neve is mutatja, kitűnően alkalmazkodik a helyi klimatikus viszonyokhoz, szívós, betegségeknek ellenálló, félrideg tartás esetén kezes fajta. A többi fajtával ellentétben egész évben legelőre hajtható, a fű mellett a cserjéket is szívesen eszi, ha nincs más. Bár kevesebb tejet ad, mint egy tejhozamra tenyésztett szarvasmarha, teje beltartalmi értéke miatt kiválóan alkalmas sajtkészítésre, és bár a húshaszon kis termete miatt ugyancsak nem jelentős az erre szelektált fajtákéhoz képest, kárpótol akár 20 évig tartó szolgálatával (ez intenzíven tartott fajták esetén 2-3 év), és a különleges hármas hasznosítási lehetőségével. A tej és a hús mellett ugyanis igavonásra is lehet használni. Ez korábban főképp szántást jelentett, ma viszont egyes kárpáti borzderest tartó gazdák elmondásuk szerint egyre több bevételt szereznek falunapokon, fesztiválokon fellépő, turistákat szállító borzderes-fogatukkal. 

Háztáji állattartásra, amint látjuk, más fajta a legalkalmasabb mint az ipari termelésben, az eltérő szempontok miatt. A kárpáti borzderes infrastruktúra szempontjából igénytelenebb fajta, elég neki egy kisebb beálló, nem igényel fedett, zárt istállót. Főképp, ha legelők rendelkezésre állnak, és nem kell megnehezteni a dolgunkat zárt, istállózó állattartással. A félrideg tartás, friss levegő az állatok  egészségének is kedvez, egy rosszabb levegőjű istállóval szemben. Az ősz folyamán készül el az ösztöndíjas munkám keretein belül a háztáji szarvasmarha istállótervem, melynek tervezése során az esztétikai szempontok, és a magyar építészeti formavilág megőrzése mellett a gazda számára ergonomikus, könnyen használható, az állat igényeire szabott épület kialakítását tűztem ki célul. (Folytatás következik.)

További olvasmány a fajtaösszehasonlítás témájában itt.

Aki érdeklődik a fajta iránt, annak ajánlom a Polyán Egyesület "A kárpáti borzderes tartása a Polyán gazdaság gyakorlatában, az állattartásról őszintén" című kiadványának lapozgatását.

Kép forrása az Összefogás a kárpáti bordzeresért Facebook-oldal.