XI. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálé

A teremtés című (130 x 180 cm, olaj, akril, kollázs, vászon) munkámat bevállogatta a zsűri a biennálérara.

https://kkjm.hu/biennale/

A Kecskeméti Katona József Múzeum
XI. KORTÁRS KERESZTÉNY IKONOGRÁFIAI BIENNÁLÉ
ÁLLATOK ÉS NÖVÉNYEK
címmel országos kortárs képző- és iparművészeti kiállítást rendez 2022. augusztus 6. –
október 16. között a kecskeméti Cifrapalota földszinti termeiben.
A biennáléról: Keresztény-, vallásos-, szakrális-, egyházi- és liturgikus művészet. Mikor alapító
kurátorként elindítottuk a Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálékat, tudatos döntés volt a
részünkről, hogy nem a felsorolt lehetőségek közül választottunk ki egyet, hanem egy az összeset
érintő, s különböző mértékben lefedő területet, a keresztény tematikát, melyet az európai művészet

egyik legfőbb összetevőjeként a sorozat nevében is jeleztünk. Véleményünk szerint a kiállítás-
sorozathoz kapcsolódó fogalmak bármelyikének a kiemelése esetén jelentősen leszűkítettük volna a

lehetőségeinket a 21. századi és a mindenkori kortárs magyar művészeten belül. Célunk ezúttal is
annak a demonstrálása lesz, hogy a keresztény mitológia mélyebben gyökerezik Európa
kultúrájában, gondolkozásmódjában, művészetének történetében és különösen az emberi lelkekben
annál, hogy valaha is teljes egészében elveszítse a mindenkor érvényes aktualitását. A sorozat
sikerét jelzi, hogy a biennálé első tíz alkalma során, 2002 és 2020 között, összesen 1274 alkotást
sikerült kiállítanunk a kecskeméti Cifrapalotában a mindenkori zsűri után, amelyekre 2316 mű
érkezett be (nem számítva bele a több száz, csupán e-mailben, vagy postai úton „előzsűriztetett”
kompozíciót). A számok alapján tehát egyértelmű, hogy a biennálé jelentős űrt töltött be a
magyarországi kiállítási palettán belül, s az évek során az egyik legnagyobb országos sorozattá
nőtte ki magát. (Részletesebben: https://kkjm.hu/biennale/) és
http://sarospatakifuzetek.hu/2022/01/29/sarospataki-fuzetek-2021-1/)
A kiállítás tematikája – Állatok és növények: Csak a Bibliában 121 állatfajról és 80 (míg mások
szerint megközelítőleg kétszázféle) növényről olvashatunk, s nem csupán a teremtésükről, vagy
éppen a megmentésükről az özönvíz története (Noé bárkája) kapcsán, hanem gyakran szerepelnek
hasonlatokban, példabeszédekben is. A növények és az állatok a Szentírástól, illetve az apokrif
irodalomtól függetlenül is a keresztény művészet kihagyhatatlan részeivé váltak. A keresztény
ikonográfiában különösen fontosak együtt (pl. paradicsomkert, elzárt kert, szőlőkert, evangélista
szimbólumok) és külön is (élet fája, tudás fája) a szimbolikus megjelenítéseik, a szentek
legendáihoz kapcsolódva, akár attribútumként is, továbbá a fantázialények, vagy éppen az állatövi
jegyek ábrázolásai. Az ókorban és a középkorban számos írás szolgált még további forrásul a
szimbolikus ábrázolásokhoz, így pl. a növények, virágok terén 1120 körül St-Omeri Lambert
kanonok Liber floridus, vagy éppen Konrad von Würzburg Die goldene Schmiede c. 1275 körül
keletkezett műve, illetve valamivel később Franz von Retz Defensoriuma (az utóbbi kettő főleg
Máriára vonatkozóan), Physiologus pedig a bestiarium-illusztrációk tekintetében. S hosszan
folytathatjuk, így olyan témákkal is, mint pl. az állatok és az emberek kapcsolata: Az állatok feletti
uralmat Isten az embernek adta (Ter 1,28), de a tulajdonjogot magának tartotta fenn (Zsolt 50,10).
Rendkívül gazdag területet választottunk ezúttal, mely napjaink egyik legnagyobb globális