Bemutatkozás

Tanyavilág

Az 1940-es évek végén még több mint egymillióan éltek a magyarországi tanyavilágban. Még 1945 és 1948 között is nyolcvanezer új tanyázat építettek a pusztákba kitelepülők, akik a földjeikhez, állataik legelőihez költöztek ki. Áttekinthetetlen és ellenőrizhetetlen világuk azonban rendszerfüggetlenül idegesítette az államhatalmat. A szocializmus éveiben a tanyasiak földjeit kollektivizálták, a felszabaduló munkaerőt fölszippantotta a kommunista gyáripar meg a téesz; 1990 végére kétszázezren maradtak. A rendszerváltás utáni összes változás csak rosszabb helyzetbe hozta a tanyákon élőket.

Az európai uniós csatlakozással sokan reménykedtek sorsuk jobbra fordulásában, de az olcsó import hús és zöldség bejövetele pont a legtöbb embert foglalkoztató, ezért a legkevésbé hatékonyan működő őstermelő tanyasi gazdákat sújtotta leginkább - drágábban előállított termékeikkel kiszorultak a piacról. Egyre nagyobb területre van szükség ugyanannak a jövedelemnek az előállításához, így sorra mennek tönkre a gazdaságok, néznek más munka után az ott élők a környező falvakban, városokban. A mezőgazdaság iparosodásával, a tanyavilág elmúlásával, nem csak tanyák ezreit dózerolják el, hogy végtelen búzamezők nőjenek helyükre, hanem az a tudás, hagyomány is eltűnik, ami képessé tette ezeket a közösségeket az önfenntartásra.

Stiller-Akos-Tanyavilag.pdf

Roma Biblia

Magyarország minden harmadik lakosa a szegénységi küszöb alatt tengődik. Ebből a harmadból minden negyedik lakos mélyszegénységben él, egy olyan ördögi körben, ahonnan a kitörés szinte reménytelen. A gyárak és téeszek bezárásával megszüntek azok a munkalehetőségek, ahol a képzetlen rétegeket tömegesen felvették volna, viszont motiváció hiányában minek is tanultak volna tovább, akiknek már évtizedek óta nincs munkájuk? Ördögi kör. A segélyek passzivitásba taszítanak tömegeket, akiknek esélyként sokszor csak egy szalmaszál jut, ha jut egyáltalán, így a többség ebben a próbálkozásban elbukik, vagy már meg sem próbálja.

Az ország több romasorán, és mélyszegénységben tengődő falujában találkoztam azonban olyan családokkal is, akik a többiekéhez hasonló szegényes házban éltek, de tiszta volt az udvaruk, késő este is leckét írt a gyerekük és legjobb tudásuk szerint beosztották azt a keveset, amit kerestek. Volt reményük és mint kiderült ez a legtöbb esetben a hitükből táplálkozott. Tucatnyi kisegyház és a történelmi egyházak is végeznek roma pasztorizációs tevékenységet, van külön roma missziójuk, térítik meg a szegénységben élőket, akik számára a hit jelenti sokszor az egyetlen reménysugarat, amiért érdemes sokadszorra is nekiveselkedni a munkakeresésnek, ami miatt lehet bízni abban, hogy jobbra fordul a másnap.

A döntően rendszerváltás után hitüket megtaláló romák több mint nyolcvan százaléka karizmatikus gyülekezetekbe jár. A pünkösdi-karizmatikus mozgalom a fejlődő országok legdinamikusabb növekvő keresztény mozgalma. Míg a 70-es években a világ keresztényeinek tíz százaléka volt tagja karizmatikus gyülekezeteknek, addig ma már egynegyede. A jellemzően szegény negyedekben előretörő mozgalom sikere többek között abban rejlik, hogy hiszik, a szentlélek nem csak felszentelt papokon keresztül képes hatni, hanem bárkin keresztül, aki befogadja azt – legyen az tanulatlan, szegény, vagy akár volt bűnöző. Most nőnek fel a második-harmadik generációs hívők, akik már ezekben a közösségekben szocializálódtak és ez a stabil mag biztosítja, hogy a legtöbb lelkész, misszionárius ma már a romák közül kerül ki.

A megtérés életmódbeli és gondolkodásbeli fordulattal is együtt jár, ami a többségi társadalom életmódjához, erkölcseihez, normáihoz áll közelebb. Több tanulmány szerint a mozgalomban érintettek jelentős része jobb állampolgárrá is válik, még ha ez nem is fogalmazódott meg célként a megtérésük kapcsán. Nagyon sok megtért számolt be arról bizonyságtételekor, hogy felhagyott a kocsmába járással, több időt szentel a családjára, vagy hogy megszabadult függőségeitől, a kábítószerektől vagy dohányzástól. Az új tapasztalat kulcsszereplője az a számukra mindenek felett álló Isten, aki elfogadja őket minden fenntartás nélkül, és aki ezzel egy időben azok felett is áll, akik korábban diszkriminálták őket.

Stiller-Akos-Roma-Biblia.pdf