Bemutatkozás

A Színház és Filmművészeti Egyetemen, 2016-ban színjátékos szakirányon majd a Károli Gáspár Református Egyetemen, 2018-ban színháztudomány mesterszakon szereztem diplomát. Jelenleg a Bartók Kamaraszínház igazgató-helyetteseként dolgozom, színészként és rendezőként is rendszeresen tevékenykedem. Az aktív színházművészeti tevékenységek mellett színháztudománnyal és színháztörténettel is foglalkozom. Művészeti tevékenységemen túl pedig a II. Rákóczi Ferenc Alapítvány ügyvezetőjeként – önkéntes munkában – dolgozom a Kárpát-medencei magyar fiatalok társadalmi szerepvállalásának segítése, valamint a nemzeti összetartozás erősítése céljából.

Kutatási területem: művészetelmélet, színháztörténet, színházesztétika, kultúrpolitika. Hegedűs Tibor munkássága, hagyatékának feldolgozása, igazolási perének vizsgálata.

Hegedűs Tibor (1898-1984) a Belvárosi Színházban indult, mint színész, aztán megmaradt rendezőnek, színházban, rádióban, alkalmanként filmben. Élete és pályafutása legtermékenyebb korszakát a Vígszínházban töltötte. Rendezőként került oda, igazgatóként távozott. A legvadabb nyilas időkben sem engedett a fasizmus ideológiájának, sem műsorpolitikájában, sem az ártatlanok üldözésében. Mégis az igazolási perét követően – függetlenül attól, hogy tisztázta magát a vádak alól – karrierje derékba tört. Egy személyben volt: fordító, újságíró, forgatókönyvíró, színpadi játékok szerzője, színházi-, rádió- és filmrendező, főiskolai tanár, színigazgató. Sokoldalú művész egyéniség, akiknek életműve gyakorlatileg teljesen feledésbe merült, munkássága ismeretlen, a színházesztétikai alapelveinek értelmezése a mai napig nem történt meg.

Alkotói-kutatói tevékenységemmel – minden részletre kiterjedő színház- és kultúrtörténeti áttekintés keretén belül szeretném vizsgálni és feltárni Hegedűs Tibor munkásságát. A kutatás eredményeit pedig egy monográfiában kívánom a nyilvánosság elé tárni.