Bemutatkozás

Stachó László zenetudós és pszichológus, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatója és kutatója. Az elmúlt másfél évtizedben két egyetemen: a Zeneakadémián és az SZTE Zeneművészeti Karán kamarazenét, zeneelméleti tárgyakat és előadóművészet-történetet tanított, emellett az általa – Holics László közreműködésével – kifejlesztett Gyakorlásmódszertant, amely az első olyan új, eredeti módszertan, amely a zenei figyelem irányításának átfogó pedagógiáját célozza meg az első hangszeres, ill. énekes órától fogva egészen a zeneakadémiai szintig. Jelenleg nyolc doktori hallgató témavezetője a Zeneakadémián. Kutatóként Bartók munkásságával (elsősorban Bartók zongoraművészi és -pedagógusi tevékenységével) és a 20. századi előadóművészet történetével foglalkozik, valamint zenepszichológiai és zenepedagógiai kutatásokat végez nemzetközi kutatási projektek keretén belül. A magyarországi zenei oktatáspolitika fontos alapdokumentumainak szerzője: a Nemzeti Alaptanterv ének-zene fejezetének társszerzője, a zenetanárképzés új tantervének felkért tervezője a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen 2011-ben, valamint a szakirányú zenei közoktatásban dolgozó pedagógusok minősítési rendszerének kialakítója volt 2013-ban. Zongoristaként rendszeres közreműködője kamarazenei és szólókoncerteknek – eddig Európában és az USA-ban lépett fel –, és a hazai továbbképzéseken kívül Európa számos országban és az Egyesült Államokban tart mesterkurzusokat, rangos zeneakadémiákon és nemzetközi kurzusokon. 2015 óta állandó vendégtanárként tanít Gyakorlásmódszertant a római Santa Cecilia Zeneakadémián. 2014 és 2017 között két alkalommal volt Visiting Fellow a Cambridge-i Egyetemen, 2023-ban a jeruzsálemi zeneakadémia vendégtanára. Három alkalommal részesült köztársasági ösztöndíjban és háromszor volt Kodály Zoltán alkotói ösztöndíjas, 2003-ban az Országos Tudományos Diákköri Konferencián első helyezést ért el, 2006-ban pedig elnyerte az Európai Kognitív Zenetudományi Társaság fiatal kutatói nívódíját.