A SziRom Szimfonikus Roma Zenekarban fellépő roma származású művészek tisztában vannak azzal hogy a Victor Vasarely számára J.S.Bach zenéje melyet több sorozatán is feldolgozott -milyen fontos inspirációs forrást jelentett.

 A Cigány Zenészdinasztiák című dokumentumfilm olyan zenész cigány családokat mutatunk be, ahol minden generáció zenész „képvisel” több esetben már különböző, ám mégis a család zenei hagyományait és presztízsét megőrző zenei stílust. Akiknek tagjai tudnak beszélni azon felmenőikről, akik a verbunkos zenei műfajban éltek és hogyan adták át a fiataloknak tudásukat. Milyen kihívásokkal kellett szembenézniük, milyen változások történtek az évek során a szakmában. Ezzel egy zenetörténelmi és kulturális áttekintést kaphatunk arról, hogy a cigányzenének hol a helye a magyar kultúrtörténetben és mit is jelent az pontosan, hogy cigányzene. A dokumentumfilm és tanulmány elkészítése, amely elsősorban zenész családokon keresztül bemutatja, hogy a generációkról generációkra halmozódó és átörökített tudással rendelkező cigány muzsikusok napjainkig milyen szakmai, társadalmi, kulturális, fejlődésen mentek keresztül. Továbbá a dokumentum film tükrözi, és egy átfogó képet ad arról, hogy a cigányzene, a cigány zenész fogalmak mit takarnak és hogyan illeszkednek bele a magyar nemzet zenetörténetébe. A zene már évszázadok óta rendkívül fontos szerepet tölt be a cigányok életében. Sok családnak megélhetést, főfoglalkozást jelentett és jelent a mai napig is. Sokan úgy vélik, hogy a cigányok zene iránti fogékonysága és tehetsége a távoli múltból táplálkozik, és hogy ősidők óta ez az egyik meghatározó forrása megélhetésüknek. A cigányság arisztokráciájának tekintett zenészek a magyar reformkor óta fontos szerepet töltenek be a kulturális életben. Napjainkban a cigányzenészek körében is jelentős életmód- és zenei stílusváltásnak lehetünk tanúi: szinte megszűnt a magyar nótához kapcsolódó, éttermi zenélés, mint megélhetési forma, de egyre több cigány származású művész alkot a komolyzene és a jazz területén.  A dokumentum film egyik nagyon fontos momentuma amikor a  Vasarely Múzeumban található VICTOR VASARELY Bach sorozata hatására a SziRom Szimfonikus Roma Zenekar egy cd felvételt készíthetett.

A SziRom Szimfonikus Roma Zenekar normál esetben állandó külföldi koncerteken, meghívásokon vesz részt. Az egymást követő turnék miatt csak nagyon keveset tartózkodik Magyarországon. A korona vírus járvány következtében életbe lépő határzár adott első alkalommal lehetőséget arra, hogy a zenei terén elért kiváló eredményeinket saját hazánkban is rögzíthessük a Vasarely Múzeumban. A különleges helyszín miatt köszönettel tartozunk a Vasarely Múzeum vezetőségének és személyesen 

Orosz Márton Igazgató Úrnak! A felvételt a Magyar Művészeti Akadémia és többek között Magyarország Kormányának Fekete Péter Kultúráért Felelős Államtitkárának  az Óbuda Group Lipcsei Gábor(https://obudagroup.hu ) és a Dokumentations- und Kulturzentrum Deutscher Sinti und Roma Romanie Rose és Dotschy Reinhardt támogatásával készült ami a Dokumentations- und Kulturzentrum Deutscher Sinti und Roma újévi online koncertjén is látható lesz Németországból indítva az egész világban. 

A SziRom Szimfonikus Roma Zenekarban fellépő roma származású művészek tisztában vannak azzal hogy a Victor Vasarely számára J.S.Bach zenéje melyet több sorozatán is feldolgozott -milyen fontos inspirációs forrást jelentett. 

A Felvételen J.S. Bach: Violin Concerto No.2 In E Major, BWV 1042 

Szólista:   Jávorkai Sándor

Vezényel: Batyi Róbert

Zenekar:  SziRom Symphonic Roma Orchestra

VICTOR VASARELY
„Vasarely – Bach” mappa
(A Johann Sebastian Bach emlékének szentelt teljes sorozat 12 lapja)
1973
szerigráfia papíron, egyenként 76×62 cm
kiadó: Pierre Belfond, Párizs
Készült az Atelier Arcay-ban, 200 db számozott és aláírt példányban.
Szépművészeti Múzeum – Vasarely Múzeum, Budapest, ltsz. V.318

___________________________________________________

A magyar származású, életművét Franciaországban kiteljesítő Victor Vasarelyt (1906–1997) az absztrakt-geometrikus művészet megkerülhetetlen alakjaként tartják számon a világon. A művei által képviselt kinetikus absztrakció az 1960-as évek közepén „optikai művészet” néven robbant be a köztudatba, egy rövid életű, de rendkívül népszerű divathullámot indítva el. Az irányzat kiindulópontját az op art „atyjának” vagy „pápájának” nevezett Vasarely a fekete és a fehér ellentétére épülő, rácsszerű kompozíciói jelentették. Ezek a művek a vonalak egyszerű eltolásával vagy elhajlításával teremtették meg a kidomborodás vagy a behorpadás zavarba ejtő optikai illúzióját. Az 1955-ben kiadott „Sárga manifesztumban” lefektetett irányelveknek megfelelően a művész képalkotó módszerében a forma és a szín szintéziséből álló plasztikai egység vált meghatározóvá. Az egymás mellet sorakozó korpuszkuláris struktúrák felhasználásával, a síkidomok többszörös elforgatása révén Vasarely egy látszólagos mozgást hozott létre a képmezőn úgy, hogy a valóságos látvány, a mű térbeli kiterjedése a szem retináján, virtuálisan jött létre. A színek és a formák végtelen számú ismétlődésének a kívánalmával kidolgozott vizuális ábécé további művek prototípusaként szolgált. A művészet elitizmusa ellen fellépő és a „megsokszorozás” esztétikája szerint dolgozó Vasarely legfőbb célját alkotásainak széles társadalmi rétegekhez való eljuttatása jelentette. Az általa felvállalt optikai demokrácia a „színes város”-ról szőtt sajátos urbanisztikai elképzelésében ért tetőfokára, melyet egy mindenki számára közérthető, „planetáris folklórnak” nevezett vizuális nyelv alapján kívánt megvalósítani. 
A budapesti Vasarely Múzeum 1987-ben a Szépművészeti Múzeum filiájaként az óbudai Zichy-kastélyban nyitotta meg a kapuit és a művész hagyatékának a világon a legreprezentatívabb válogatását őrző közgyűjteményként működik. Kezdettől fogva helyet biztosít a művész alkotásaival rokon irányzatok képviselői számára.

Orosz Márton, PhD
a Vasarely Múzeum igazgatója