A Tarnai-testvérek szegedi építészete

Az Ybl díjas Tarnai testvérekhez Szeged modernista építészetének jelentős - a londoni brutalista építészet s más nyugati tendenciák nyomait magukon viselő, a korszak kötöttségeihez képest individualista  szemléletű - alkotásai köthetőek, ezeket mutatja be a tavaszi hónapokban Váraljai Anna szegedi művészettörténész építészeti blogja. www.instagram.com/szeretem.a.muvtorit

Miután hazatért csehszlovákiai és lengyelországi tanulmányútjairól, Tarnai István az 1949-ben alakult Szegedi Tervező Vállalat építészeként bekapcsolódott a Palánk városrész modernizálási projektjébe. Borvendég Béla az Oskola utcai frontért és a Sellő házért,Tarnai pedig a szerb templom mögötti tér beépítéséért volt felelős. A beépítési tervpályázat a templom körüli, pihenésre alkalmas burkolt teret írt elő, és az épületet is megszabott típusterv szerint kellett kialakítani; ezeken a kötöttségeken belül mozoghatott az ekkor harmincéves építész. Így lett a földszinten klingertéglás épületnek vasbeton loggiás, drótüveg mellvédes homlokzata, a templom köré pedig betonburkolat került betonpadokkal, gyeppel és medencével. A sötét tér a korai hatvanas évek (1963) urbanisztikai kísérlete, amely során a munkában megfáradt dolgozó népet összehozó, pihentető lakókörnyezetet igyekeztek kialakítani. Egy ilyen gesamtkunstból nem hiányozhatott a köztéri szobor sem, így került a Tarnai által tervezett díszkútba 1983-ban Tóth Valéria kétalakos Fiatalság c. kompozíciója. A teret a vasbeton oszlopos Hild-kapun keresztül hagyhatjuk el, amely ma a streeat artosok kedvelt területe,csak hogy a térpoétikai rétegzettség még gazdagabb legyen.

Körülbelül 50 méterrel arrébb Tarnai egy másik jelentős, városképileg is meghatározó épülete található: tükröződő ablakfólia, békéscsabai barnamázas sajtolt cserép, pirogránit falburkolat, acélsablonban zsaluzott, festett vasbeton ablakok teszik jellegzetessé homlokzatát. 1979-et írunk, és Tarnai István (aki ekkorra már megálmodta a Dugonics téri szökőkutat, jéghegyet idéző beton buszmegállót, a Biológiai Kutató Intézetet, valamint számtalan házsort) a Délterv építészeként kapott megbízást a SZOTE Dóm téri oktatási épületének tervezésére, egy, a megnövekedett hallgatói létszámmal elbíró épületre. A 300 férőhelyes előadó mellett kisebb termek, büfé, laborok, sőt, a Szabadtéri Játékok hatalmas díszletműhelye is helyet kapott. A modern blokkot érzékenyen illeszti bele környezetébe: klinger téglás burkolatának, magastetős megoldásának, ritmusának, s elsősorban a környezetet visszatükröző, reflexív homlokzatának köszönhetően ez egy mimetizáló épület lett. 1974-ben történeti környezetben is elfogadható megoldásként alkalmazta ugyanezt Pintér Béla a budai várban felhúzott (sokak szemét szúró) Hilton Hotel esetében: az új épület homlokzata itt a Dómot, ott a Mátyás templomot tükrözi vissza. Tarnai ezúttal is Tóth Valériával kooperált; ő készítette az oldalfal díszkútjának allegorikus alakjait. A belsőépítészeti munkákat egy szinte teljesen elfeledett, de zseniális belső építész, az Iparművészeti Főiskolán végzett Sági József készítette. (A képen Ságy Józyef körlépcsőjének korabeli fotográfiája látható.)

Testvére, Tarnai László tervezte a 16 tantermes Béke utcai általános iskolát 1963-ban a Szegedi Tervező Vállalat alkalmazottjaként. Tarnainak nem volt olyan szerencséje, mint másik szegedi kortársának, Borvendég Bélának, hogy az 1956-os forradalom után szinte hihetetlen módon londoni tanulmányútra utazhasson, iskola épülete mégis a legújabb londoni építészeti trend ismeretéről tanúskodik. A nyersbeton felületek az angol brutalista építészetet idézik, de ezeket finoman feloldja a sárga, monokróm fal-és üvegefelületekkel. A szűk saroktelken még a kemény formákat oldó kerteknek is jutott hely. A bejárat nyers betontömbjére Horváth Sándor természettudományi ágakat szimbolizáló kerámia képét helyezték. A hatvanas évek művelődési intézményein, iskoláin kívánatos volt valamiféle műalkotás jelenléte (közízlés nevelés céljából) ami általában pannó, vagy murális műfaj volt. A korszakra jellemző didaktikus témák (úttörők, iskolások) helyett a művész egy absztrakcióba hajló alkotással állt elő, így egészében véve ez egy, a korabeli európai trendnek megfelelő, remek, formailag is időt álló épület lett. Az építési folyamatot s a frissen felavatott épületet Buzsáki Ferenc, a Tervező Vállalat fotósa dokumentálta rendkívül kvalitásos épületfotográfiákon, ahogyan a legtöbb korabeli új épületet - Odesszától Tarjánig - is Szegeden.