"Ahogy a vadnyugaton, úgy Hollywood születésekor is hihetetlen dolgok történtek" - Interjú dr. Takó Sándorral Hollywood magyar alapítóiról

Upton Sinclair William Foxról szóló életrajzi kötete a harmincas, Adolph Zukor A közönség sohasem téved című önéletrajzi kötete pedig az ötvenes években jelent meg angolul. A két magyar származású hollywoodi filmmogulról szóló könyvet azonban csak most vehetjük kézbe magyarul. Az egyik szerkesztővel, Takó Sándor producerrel, egyetemi oktatóval beszélgettünk a késedelem okáról, Fox és Zukor hozzájárulásáról a filmiparhoz, és hogy miért pont ez a két ember tudott sikeres lenni a sok ezer szerencsvadász közül. Kollarik Tamással nem állnak le a munkával, jelenleg két film előkészületein dolgoznak.

A magyar közvélemény szereti az olyan magyarok történeteit, akik külföldön megcsinálják a szerencséjüket és világhírűek lesznek. Adolph Zukor és William Fox azonban nincs benne a köztudatban. Ennek mi az oka?

A 20. század zavaros történelme miatt nem kerültek be a köztudatba. Sokat számított volna a jelentőségük bemutatásában, ha ez a két kötet korábban megjelenhetett volna. Hogy ez nem történt meg, annak különböző korszakokban különböző okai voltak. A Fox-könyv amerikai megjelenése utáni években hozták meg a zsidótörvényeket Magyarországon, véleményem szerint a zsidó származásuk miatt nem volt ildomos foglalkozni a munkásságukkal II. világháború időszakában. Ehhez azért hozzátartozik, hogy jelentek meg róluk ekkoriban is korabeli újságcikkek, beszámoltak róluk a magyar újságok, Zukor több alkalommal is járt a II. világháború előtt Magyarországon. De ezekből a cikkekből távolságtartás volt érezhető, inkább amerikaiakként tartották őket számon.

A kommunizmus időszakában az volt velük a probléma, hogy emigráns magyarok voltak, és egy kapitalista rendszerben építették fel a karrierjüket. A rendszerváltás utáni érdektelenséget, a kötetek kiadásának elmaradását pedig azzal tudom magyarázni, hogy addigra már mindketten elvesztek a feledés homályában.

Hosszú utat jártunk be és több mint öt évnyi munkát fektettünk abba Kollarik Tamás ötletgazdával és szerkesztőtársammal, hogy ezt a két könyvet olyan minőségben és olyan küllemmel adhassuk ki, amit ez a két életmű megérdemel. Kellett továbbá ehhez számos további munkatárs, szakértő, akik időt és energiát nem sajnálva dolgoztak a köteteken. A könyvek hazai kiadása költséges vállalkozás volt, nagy segítség volt, hogy a kezdeményezésünk mögé állt az Emberi Erőforrások Minisztériuma is. Nehéz dolgunk volna, hiszen a kötetek nem egy meglévő olvasótábort céloznak meg, hanem próbálják megismertetni a hazai olvasókkal Zukor és Fox rendkívüli életútját.

Takó Sándor és Kollarik Tamás

Szerinted mi lett volna belőlük, ha otthon maradnak a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található Ricsén és Tolcsván?

Fox sohasem tért vissza Magyarországra. Érdekességként említem meg, hogy az első hangosfilm-felvételeket Magyarországról a Fox híradók amerikai operatőrei készítették a stúdió számára. A Magyarországra küldött operatőrt William Fox a szülőfalujába, Tolcsvára is elküldte, és a felvett anyagból privát vetítést tartott a családjának. Fox édesapja is megnézte a kivándorlásuk után több évtizeddel készült felvételt, és azt mondta, semmi nem változott a faluban, egy kerítést nem festettek le. Érzékeltetésképpen, ugyanezekben az időkben New York népessége több mint 7 millió fővel emelkedett, és a világ legdinamikusabban fejlődő nagyvárosa volt. Mindketten Magyarország legelmaradottabb régiójából származtak, a lehetőségeik jóval behatároltabbak lettek volna, ha ott maradnak. Hogy ekkorát szóljon az életük, abban az időpontban nekik Amerikában kellett lenniük. Először New Yorkban, aztán el kellett hogy sodorja őket az élet Los Angelesbe.

Akkor a véletlennek nagy szerepe van abban, hogy sikeresek lettek?

Jókor voltak jó helyen, de az is fontos, hogy hihetetlen szemük és érzékük volt az üzlethez és a 20. század elején megszülető filmiparhoz. Több tízezer szerencsevadászból sikerült nekik kiemelkedni. Legendás karakterekké váltak, a hat klasszikus hollywoodi stúdió közül kettő, a Paramount és a 20th Century Fox hozzájuk kötődik. A Fox név sajnos pár éve kikerült a stúdió nevéből, miután a Disney azt megvásárolta, majd 20th Century Entertainmentre nevezte át.

A kötetekben Hollywood alapító atyáinak nevezitek őket. Mit tettek ők pontosan az amerikai filmipar kialakulásáért?

Az ő idejükben – a 20. század elejéről beszélünk – a film még egy innováció volt, és nem lehetett tudni, hova fog kifutni. Ők ezt nem iskolában, tankönyvekből tanulták meg, hanem ők teremtették meg azt a rendszert, amit ma filmgyártásnak, filmiparnak hívunk. Természetesen ez egy hosszú folyamat volt rengeteg fontos szereplővel, akik között egyébként sok közép-európai bevándorlót találhatunk. A Nickelodeonok (a mozi elődje, 10-20 perces némafilmeket vetítettek benne – a szerk.) korában, amikor még senki nem hitte el, hogy a nézőket egy egész estés film is érdekelheti, és 5 cent helyett akár 25-öt is kifizetnek, Zukor 1912-ben vitte mozikba az Erzsébet királynét, ez volt az első nagyjátékfilm-bemutató az Egyesült Államokban.

Minden pénzét, amit az 5 centes mozikból nyert ki, feltette erre a produkcióra, és a társai igazából csak azt nem tudták eldönteni, hogy emiatt elmegyógyintézetbe vagy szegényházba fog-e kerülni. Hitt abban, hogy nem csak 10-15 perces, hanem jelentősen hosszabb filmekre is lesz kereslet, és neki lett igaza. Gyakorlatilag az Erzsébet királyné nyereségéből indította el a Famous Players in Famous Play Company-t, amiből később kinőtt a Paramount. A sikerét látva a többi amerikai filmes vállalat másolni kezdte a filmgyártási és forgalmazói módszerét, és nagyjátékfilmek készítésébe fogtak. Amikor 1949-ben tiszteletbeli Oscart kapott, úgy adták át neki, mint az amerikai nagyjátékfilm atyjának. 103 évet élt, a későbbi évtizedekben is hatalmas sikerekben volt része, 100 évesen Hitchcock csókolgatta a kezét, és Hollywood nagypapájának is nevezték.

Azt vallotta, hogy a filmkészítés és értékesítés teljes folyamatát végig kell kísérni. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy filmgyártó és filmforgalmazó cége, illetve mozihálózata is volt. Ezeket folyamatosan bővítette, és így tudott hatalmas bevételekre szert tenni.

Korabeli karikatúra Adolph Zukorról

És William Fox?

Mindkettőjükhöz kapcsolódik a sztárrendszer formálása, az a gondolat, hogy sztárokkal kell eladni a filmeket. A korszak egyik első sztárja Mary Pickford volt, őt Zukor fedezte fel. Fox építette fel Theda Bara-t, gyakorlatilag ő volt a mozi első amerikai szexszimbóluma. Amerikai lány volt, a marketing azonban egy arab amazont csinált belőle.

Foxnál a hangosfilm a legnagyobb innováció. Az első hangos játékfilmet, A dzsesszénekest ugyan a Warner Brothers készítette el, de Fox már előtte is gyártott hangos híradókat, ő volt az első, aki jelentős pénzt fektetett ennek a technológiának a fejlesztésébe. Ennek volt köszönhető, hogy egy rövid időszakra, nem csak hogy utolérte a Fox a Paramountot, hanem a világ legnagyobb stúdiójává is vált. Közvetlenül a gazdasági világválság előtt, két magyar, Fox és Zukor irányította a világ két legnagyobb stúdióját. A világválság miatt aztán Fox nagyon gyorsan a mélybe zuhant.

Ami számomra a legdöbbenetesebb, hogy olyan innovációk fűződnek hozzájuk (nagyjátékfilm, hangosfilm, sztárrendszer, vertikális integráció), amelyek kiállták az idők próbáját, és a mai napig meghatározzák az amerikai filmipart, és sok tekintetben a világ filmiparát is.

Ma már a világ legtermészetesebb dolga, hogy történeteket mesélnek el sztárokkal nagyjátékfilmes hosszúságban. Az ő idejükben azonban ez még komplett őrültségnek tűnt. A világ előtt jártak egy lépéssel, és mindezt úgy, hogy a saját vagyonukat kockáztatták . És természetesen nem minden ötletük jött be, de ezzel együtt is volt bátorságuk ahhoz, hogy menjenek előre. Abban az időben Hollywood rendkívül innovatív közeg volt, ezért is fejlődhetett dinamikusan.

A Zukor-könyv érzékletesen festi meg az amerikai filmipar születését. Stúdiók égtek le, nem voltak kialakult szabályok, találékonynak, sőt, gátlástalannak kellett lenni, hogy előrejusson az ember. Nekem erről a vadnyugat jutott eszembe. Mennyire erőltetett ez a párhuzam?

Egyáltalán nem. Ahogy a vadnyugaton, úgy itt is hihetetlen dolgok történtek. Jesse L. Lasky, Zukor üzlettársa mondta magáról, hogy három lehetőséget látott fiatalkorában maga előtt: elmegy Alaszkába aranyat keresni, elmegy Mexikóba, és csatlakozik a forradalomhoz, vagy beszáll a filmiparba. Az utóbbit választotta, és alapító társa lett Zukornak a Famous Players-Lasky, majd később a Paramount stúdióban.

Az eddig elmondottakon kívül, van még valami, aminek fontos szerepe volt abban, hogy Zukor és Fox sikeres lett?

Ezt nem azért mondom, hogy hazabeszéljek, de szerintem a sikerük egyik kulcsa az volt, hogy a magyar, tágabb értelemben a közép-európai kultúrkörből származtak. Magyar emberekkel vették körbe magukat – ez főleg Zukorra volt igaz. Folyamatosan visszanéztek Európába, hogy nálunk hogy alakul a film – ez is inkább Zukorra volt jellemző. Hatalmas kockázatot vállaltak azzal, hogy egész estés filmeket kezdtek gyártani, de a teljes történethez hozzátartozik, hogy ők látták, hogy ez a filmtípus már sikerrel ment Európában.

Mindketttőjüknek meghatározó élmény volt, hogy alulról jöttek, és nem volt vesztenivalójuk. Zukor árvaként, 16 évesen lépett be az Egyesült Államokba, 40 dollár volt összesen a belső zsebébe varrva, és egy kukkot sem tudott angolul, amikor megérkezett. És mégis, bármivel is foglalkozott, élelmesen csinálta, és mindig azt nézte, hogyan tud újat alkotni. Amikor a ruha- és szőrmeiparban volt érdekelt, akkor egy speciális csipeszt fejlesztett ki, és rengeteget keresett vele. Ezt a pénzt fektette bele a nickelodeonokba ami hatalmasat szólt, de ő nem állt meg itt, hanem belecsapott a nagyjátékfilm-gyártásba. A nulláról indulva tudtak sikeresek lenni. Ráadásul egy olyan területen, ami a kezdeti szakaszában lenézett iparág volt.

Ami még fontos, hogy ugyan bevándorlók voltak, de nagyon erős vágy volt bennük az asszimilálódásra, be akartak kapcsolódni az amerikai világba. Ez végül igazán csak Zukornak sikerült. Ahogy asszimilálódott az amerikai társadalomba, úgy vált elemi részévé a nagyjátékfilm az amerikai mozikultúrának. Többek között Zukor érdeme, hogy a film túl tudott lépni a munkásosztályt megcélzó pár perces szórakoztatáson, meg tudta nyerni magának a középosztályt, és művészeti ággá nemesedett.

A magánéletükről mit lehet tudni?

Az üzletben sokszor agresszíven viselkedtek, kőkemény vezető személyiségek voltak. Ehhez képest a magánéletük kiegyensúlyozott volt, egy-egy feleség mellett élték le az életüket, és biztos családi hátteret alakítottak ki. Zukornak a felesége is magyar volt, Kaufmann Lotti. És hogy lássuk, mennyire pici közegről van szó: Lotti Erdőbényéből származott, amely Fox szülőfalujával, Tolcsvával szomszédos. Hihetetlen, hogy sok ezer kilométerre fonódtak össze ezek a sorsok. A kötetekben is szó esik arról, hogy a hírnevet, a hirtelen jött vagyont sok filmiparban dolgozó ember nem tudta kezelni, és kicsúszott a lábuk alól a talaj. Fox és Zukor azonban meg tudtak maradni a földön, mentesek voltak mindenféle sztárallűrtől, annak ellenére, hogy mai ésszel is nehezen felfogható vagyonnal és hatalommal rendelkeztek.

Mennyire volt szoros Fox és Zukor kapcsolata?

Nagyon sokat kutattuk a kapcsolódási pontjaikat. Amit találtunk, abból arra következtetünk, hogy stúdiótulajdonosokként valószínűleg rendszeresen találkoztak, de nem voltak szoros kapcsolatban. Konkurenciaként tekintettek egymásra, és folyamatosan figyelték a másik tevékenységét.

Foxban továbbá erős bizonyítási kényszer és dac dolgozhatott, ugyanis a kezdetekkor megkereste Zukort azzal, hogy egyesüljenek, de ezt Zukor visszautasította, és Laskyval állt össze, aki sokkal könnyebb ember volt, mint Fox. Szerintem Zukor bölcs döntést hozott, látta, hogy két dudás nem fog megférni egy csárdában. Fox ezután indította el a saját filmgyártó stúdióját, a világhírű Fox stúdió tehát egy elutasítás révén született meg. Fox fontos célja volt, hogy utolérje Zukort és a Paramountot.

Ricsén és Tolcsván mennyire ápolják Adolph Zukor és William Fox emlékét?

Mindkét település polgármesterével kapcsolatban vagyunk, a pandémia elmúlásával könyvbemutatókat szeretnénk tartani, szeretnénk eljuttatni a könyveket Zukor és Fox szülőfaluiba is. Zukor, amikor már a Paramount vezetője volt, jelentős összegekkel támogatta Ricsét, az ő támogatásából számos épületet húztak fel, többek között templom és iskola is épült. A Juhászkút a mai napig fellelhető, amit szintén Zukor adományából építettek. Paramount igazgatóként minden ricsei friss házasnak 40 dollár nászajándékot küldött – Zukor, ugye, 40 dollárral a zsebében kezdett új életet Amerikában. A közösségi ház az ő nevét viseli, amit már a község épített.

Tolcsván is cél, hogy ápolják Fox emlékét. A mai napig áll a szülőháza, ami kimondottan rossz állapotban van, de tervezik, hogy felújítják és emlékházzá alakítják át. Az önkormányzatok a saját forrásaikból és lehetőségeikhez mérten igyekeznek gondozni ennek a két embernek az emlékét, ezzel együtt helyi szinten sok kiaknázásra váró lehetőség van. Úgy néz ki, hogy Tokajban nem csak jó bor, hanem hollywoodi alapító atyák is teremnek. Remélhetőleg ez a két könyv és a készülő film előtérbe hozza ennek a két embernek az életútját.

A könyvek kiadásával akkor nem dőltetek hátra, hanem egy dokumentumfilmen dolgoztok Zukorról és Foxról?

Sőt, már 2019 óta a könyvekkel párhuzamosan dolgozunk Kollarik Tamás alkotótársammal a dokumentumfilmen. Sokat kutattunk, és fantasztikus anyagok gyűltek össze, és egy izgalmas, filmes dramaturgiájú forgatókönyvet sikerült írnunk, amire jó visszaigazolásokat adott a Filmintézet. Várjuk hogy hozzáfoghassunk a gyártás-előkészítéshez, majd a gyártáshoz. A célunk egy egész estés mozis dokumentumfilm, amely méltó módon dolgozza fel Fox és Zukor életét. Oda szeretnénk szegezni a nézőt a székéhez, azzal hogy a két stúdióvezető életútján keresztül a hollywoodi mozi születésének élményét adjuk át nekik.

A filmen kívül további köteteken is dolgozunk, a Hollywood és a magyarok című ismeretterjesztő könyvünk például több mint 50 magyar származású filmest fog bemutatni, akiknek meghatározó szerepe volt az amerikai filmiparban. Ebben szerepelni fog a miskolci születésű Pressburger Imre, csak hogy még valakit említsek az északkelet-magyarországi régióból.

Az interjút Varga Dénes készítette. Megjelent 2021. február 18-án a magyar.film.hu oldalon.

https://magyar.film.hu/filmhu/magazin/tako-sandor-interju-adolph-zukor-william-fox.html