Akárki

Horváth Márk MMA ösztöndíjas a szakrális színházi jelenséget kutatja, így első éves ösztöndíjas programjának részeként színpadra állította a középkori moralitásjátékot, az Akárkit.

Horváth Márk 2017-ben kezdett el foglalkozni a szakrális színház jelenségével, 2020-ban MMA ösztöndíjat nyert, így folytatni tudta kutatásait ebben a témában. Korábban létrehozott passió és misztérium (betlehemes) előadásai sorába illeszkedik a harmadik középkori színházi műfaj a moralitásdráma. Ezzel válig teljessé a triptichon.

A huszonegyedik században Akárki előadást készíteni nagy vállalás, gondolhatnánk. Hiszen oly távol áll tőlünk az a fajta gondolkodásmód, ami a moralitásdráma születésekor, körülbelül a tizenötödik században uralkodott. A moralitásdráma érdekessége, hogy általában megszemélyesített emberi tulajdonságok küzdenek az ember lelkéért. Az Akárki című drámában már maga a főszereplő is egy metafora, hiszen akárki bárki, és bárki akárki.

Mindenki meghal. Örökérvényű mondás, ám kérdések sorozatát veti fel: Mi történik a halál után? A halál mit okoz az emberrel? Mi történhet, ha valaki mégsem hal meg? A halál a vég, vagy a kezdet? Ezek a kérdések mind megfogalmazódnak az Akárki moralitásdráma kapcsán. Az előadásban nem minden kérdésünkre kapunk egyértelmű választ, viszont a kérdések felvetődnek. A halálon való elmélkedés egy órája az előadás maga.

Akárkit szólította számadásra a Mindenható maga elé, fel a mennybe. Ő nem akar menni, de a Halál nem ereszti. Akárki minden földi kapcsolata megszakad, csak önmagán belül tett utazása során jut el odáig, hogy megtisztítsa magát, életre keltse Erényét és tisztán állhasson a Mindenható színe előtt.

Állítólag minden ember háromszor hal meg. Egyszer, mikor leáll a keringés, nem funkcionál a test. Másodszor, mikor leteszik a földbe, vagy egyéb helyre emlékül. Harmadszor pedig, mikor utoljára ejtik ki a nevét. A szellem bomlási ideje ez az időtartam. Platón és Shakespeare rekordernek számít. Viszont egy ismeretlen szerző emberi életről szóló drámája még mindig foglalkoztatja a népet. A szellem bomlása még úgy is mérsékelt, hogy nincs neve a szellemnek. De lehetséges volna, hogy az emberiség szelleme szülte gondolatok örökérvényűségébe botlottunk?

Ismeretlen szerző

AKÁRKI

Fordította: Szabó T. Anna

Dramaturg: Nagy Orsolya

Zeneszerző: Ifj. Szerényi Béla

Koreográfus: Fitos Dezső (Harangozó Gyula-díjas)

Jelmeztervező: Bartos Letícia

Grafika: Csobod Eszter

Bábok: Palya Gábor

Díszlet: Magyar Csaba, Kürthy Gábor

Tervező, Rendező: Horváth Márk

Az előadás kiemelt támogatója a Műcsarnok és a Vaskakas Bábszínház.