Az elmúlt negyedév- képek és fázisok

Az őszi hónapok lényegesen nyugodtabban teltek, mint az év első fele, amikor négy kiállításom is volt. Egy nagyobb festménnyel ugyan résztvettem az Őszi Tárlaton, ezenkivűl azonban "csak" munkával telt ez az időszak. Alább láthatóak azon festmények, amik most készültek, egy kisebb képről még csak félkész állapotban tudok fotót mutatni. A fotók nagyrészét én csináltam a telefonommal, csupán az első, ebben a periódusban készült képről készült profi reprodukció, Birtalan Zsolt barátom készítette. Gyakran lefotózom a képeimet készülés közben is, ez esetben ezekből is felteszek párat, talán érdekes látni, hogy alakul ki egy-egy festményem.
Ami a témákat illeti: az első két festmény nyári bóklászásaink emléke a  Köveskál környéki dombokon. Gyakran fordul elő velem, hogy egy-egy megtalált téma emlékeztet egy-egy kedvenc festőmre, akár csak hangulatában, de néha koknrétan egy adott műre. A Káli-medence kiégett, aszályos dombjai eszembe juttaták Andrew Wyeth hasonló, bár lényegesen baljósabb, reménytelenebb pennsylvania-i tarlóit. Ezek a hirtelen beugró hasonlóságok mindig külön lendületet adnak egy-egy képhez. Már főiskolás koromban rájöttem, hogy a másolással szemben inkább átfogalmazni, a magam módján újrateremteni szeretem a kedvenc művészeim ikonikus képeit. Rembrandt egy-egy rézkarcát úgy másoltam le, hogy a saját alteregómat, a Vándor-rézkarcolót helyeztem bele a három fa, vagy a malom című rézkarc nem annyira pontos másolatába. A Piranesi-parafrázisaim is tovább gondolások voltak. Most nyáron Wyeth "Kriszitna világa" című festményének egy sokkal vidámabb parafrázisát láttam meg abban a pillanatban, ahogy Edit témát keresve gugolt a bogáncsok és elszáradt pitypangok között. Ebből a témából végülis két kép is született. 100x150 és 90x150cm méretben.
Talán az amerikai festészet ezen egyik legnagyobbja juttatta eszembe egy régóta vászonra váró témámat, a már sokszor megfestett szemben lévő erkély egy újabb verzióját, ami viszont az ott ülő ismeretlen nőalakkal, és komplementer szineivel engem erősen Eward Hopper beállításaira emlékeztet. a kép mérete 80x140cm. Remélem hamarosan jobb reprót tudok róla publikálni. Ahogy az épp készülő kisebb (60x80cm) műteremablakról is csak a saját két gyenge minőségű munkafotómat tudom ezen beszámolóhoz csatolni.