Basilides Mária születési évfordulója

A Basilides család nagyhírű magyar művészcsaládja volt Gömörnek (A család jolsvai ágáról szól Móricz Zsigmond Az Isten háta mögött c. regénye). Basilides Gusztáv 1841 és 1913 között Jolsva polgármestere volt. Lánya, Mária, ebben a felvidéki kisvárosban látta meg a napvilágot, majd korán Budapestre került, ahol a zeneakadémiai tanulmányok befejezése után az akkori Népoperában debütált 1911-ben. 1915-ben mint ösztöndíjas került az Operaházhoz, 1917-től haláláig az Operaház tagja volt (1934-ben örökös taggá választották).

Pályája során számos szerepben aratott nemzetközi sikereket világhírű karmesterek vezényletével, ugyanakkor fontosnak tartotta a zenei nevelést és a zene iránti szeretet kialakítását a társadalom legszélesebb rétegeiben is, ezért országszerte szervezett hangversenyeket és munkáselőadásokon is fellépett.

Múlhatatlan érdemeket szerzett a magyar parasztdalok és modern magyar dalirodalom széleskörű megismertetésében is.
Bartók Bélával, aki maga kísérte zongorán, több felvételt is készítettek, Bartók később Basilides Mária és a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara számára újrahangszerelte Húsz magyar népdal című sorozatát.
Kodály Zoltán két dalciklust írt neki, a Székely fonó ősbemutatóján pedig (1932) Basilides Mária énekelte a Gazdaasszony szerepét.

Egyik zeneakadémiai fellépésén forradalmi kísérletet tett:
“Következő dalestémen újítást vezetek be. Elhatároztam, hogy a Bartók-Kodály népdalgyűjtésből, az eredeti fonográf-felvételek alapján minden kíséret nélkül (úgy, mint falun szokás) elénekelek néhányat”. Így Basilides Mária korunk talán első “revival” népdalénekese is egyben.

Az eredeti bejegyzés megtalálható: itt.