Bibliográfia I.
Az elmúlt időszakban az alábbi szakirodalmat dolgoztam fel:
-
Andrásfalvy Bertalan (1980): A hallgatóság nélküli népművészet. In: Csak tiszta forrásból (Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Előadásai 12.). Bern, 68‒88.
-
Dobszay László (2009): Kodály után - Tűnődések a zenepedagógiáról. Kecskemét: LFZE Kodály Intézete
-
Gergely András (szerk.) (2019): Magyarország története a 19. században. Budapest: Osiris
-
Kós Károly (1989): Herrmann Antal jelentősége a századforduló körüli néprajzi mozgalomban. Ethnographia 100., 176‒188.
-
Maácz László: (1981) A magyar néptáncmozgalom a hetvenes években. Tánctudományi Tanulmányok 11., 71‒103.
-
Paksa Katalin (1991): A népdal a 19. századi polgári életben és a tudományban. In: Hofer Tamás (szerk.): Népi kultúra és nemzettudat. Magyarságkutatás Könyvtára 6. Budapest: Magyarságkutató Intézet, 24‒35.
-
Pethő Villő (2009): Az életreform és a zenei mozgalmak. Iskolakultúra, 19 (1-2), 3‒19.
-
Timár Sándor (2001): Táncház – táncházmozgalom In: Kovácsné Bíró Ágnes (szerk.): Alkotó emberek. Budapest: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, 137‒155.