Can Art be National? Japonisme and Transculturation

A Can Art be National? Japonisme and Transculturation projekt legfontosabb állítása, hogy a „nemzeti művészet” paradigmáját leginkább dialógusos és relációs jelenségként lehet megérteni, nem pedig rögzített nemzeti esszenciaként. Ahhoz, hogy megértsük jelentését a mai globalizált világban, elengedhetetlenül fontos megvizsgálni a nemzeti örökséget formáló múltbeli kollektív kulturális kisajátítási gyakorlatokat, és felismerni a művészet politikai funkcióit a nemzeti hatalmi rendszerek kiépítésében – mind Európában, mind pedig egy tágabb globális kontextusban.

A kutatócsoport a japonizmus jelenségét vizsgálja a fenti elméleti keretrendszer szempontjából, arrafókuszálva, hogy a japán művészet iránti rajongás hogyan segítette a nemzeti identitásformálást a művészeteken keresztül Európában (főleg a nemzeti identitásában fontos változásokon áteső Svédország és Lengyelország esetében) és Japánban a 19. század végén és a 20. század első évtizedében.

A workshopon először találkoztak személyesen a 2025 elején indult projekt résztvevői (Ewa Machotka, Katarina Wadstein MacLeod, Dénes Mirjam , Alexandra Görlich), és a három nap projekttervezéssel, a kutatás elméleti keretrendszerének tisztázásával, az eddigi kutatások eredményeinek és jövőbeli célok összefoglalásával, valamint stockholmi gyűjtemények (Nemzeti Múzeum, Thielska Galleriet, Markus Dimdal magángyűjtemény) tanulmányozásán keresztül a svéd japonizmus példáinak megismerésére koncentrált.