Égerszögi református templom farestaurátori munkái

Égerszög település már az Árpád-korban lakott volt, területén alakulhatott ki – feltehetően a 12. században – Kovácsi falu mint a tornai királyi erdőuradalom vasműves szolgáló népeinek egyik települése, amelynek határában középkori vaskohászatra utaló kohósalak nyomokat találtak. Első említése 1270-ből való mint Böjte (Buhte) tornai királyi vízóvó birtoka. A XIV. században kőtemploma állt, ennek maradványait nem ismerjük. Lakossága a XVI. század közepén vette fel a református hitet.

Temploma jelenleg a falu központjában áll, II. József Türelmi rendelete után épült késő barokk stílusban, csehsüvegboltozatos teremtemplomként. 1929-ben torony épült hozzá. A templomban egységes faberendezés található, mely a reformáció liturgikus térrendezése szerint alakul. Elemei az úrasztala, a szószék, a Mózes-szék, a padok és a karzatok, melyeket a torony építésével egyidőben világosbarna, faerezetet imitáló festéssel (flóderozással) átfestettek, vésett és rátett faragványaikat bronzolták. Az úrasztala és a Mózes-szék – mindkettőn 1782-es évszám – és a karzatalj ornamentális festésű kazettái a hagyomány szerint a temetőben állt fatornyú elődtemplomból kerültek átépítésre.

Restaurátori kutatást végeztem a tervezett restaurálás előkészítéseként állapotfelméréssel, valamint kutatóablakokat nyitottam a festett felületeken. A kutatás során nem találtam áthelyezésre utaló jeleket, véleményem szerint a berendezés egyidős vagy közel egyidős, a karzat aljának kazettái eredetileg is jelenlegi helyükre készülhettek. A kutatóablakokban az átfestés alatt láthatóvá vált az eredeti festékréteg. Annak feltárt színei, motívumai, valamint az úrasztalán látható BP monogram és az 1782-es dátum alapján feltételezhető, hogy a faberendezés készítője Bede Pál festőasztalos mester, aki műhelyével a XVIII. század végén, a Türelmi rendelet hatályba lépését követően, főleg a történelmi Gömör és Abaúj-Torna vármegye számos templomának berendezését is készítette, így Jósvafő, Aggtelek (elpusztult), Imola (részben elpusztult), Átány (feltehetően a török hódoltság utáni felvidéki eredetű lakosság, nemesi családok Heves megyébe áttelepülése okán) templomaiban. Munkáinak egy része Felvidéken található, Borzova (Silická Brezová, Szlovákia, Kassai kerület Rozsnyói járás) református templomába készített templomi berendezéseit nemrégiben restaurálták. (Égerszög Gömör, Borsod és Abaúj-Torna vármegyék találkozásánál, Abaúj-Torna vármegyéhez tartozott.)

Az égerszögi templom faberendezése és karzatai tehát a XVIII. század végén, Felföldön elterjedt „medalionos stílusú”, kék-vörös alapszínű, keleti szőnyegelőképekre utaló díszítésű festett kazettás mennyezeteknek, valamint bibliai tájakat, libanoni cédrus-, olaj- és terpentinfákat ábrázoló templomi berendezéseknek Bede Pál által jegyzett példája.

A restaurátori javaslat szerint eltávolításra kerül az 1929-ben Molnár Gál Benjámin által készített flóderozott átfestés – egy tanú felület megtartásával –, és az eredeti festékréteg kerül helyreállításra. Ezáltal a templom belső képe megváltozik, az eredeti, színekben gazdag festést kiemelik a fehérre meszelt falak. A restaurálás a jelenlegi térrendezést nem alakítja át.

A tervezett restaurálás a templom részleges építészeti rekonstrukciója keretében valósul meg, építéstörténeti műemléki kutatást, értékleltárt Nagy József András építész, műemlékvédelmi szakmérnök készített, az építészeti külső rekonstrukció Rudolf Mihály DLA tervei szerint készült.