Egy polihisztor nyomában - Jankovics Marcell emlékezete

Egy polihisztor nyomában - Jankovics Marcell emlékezete A

Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) az Országos Széchényi Könyvtárral közösen, az utóbbi helyszínen, a budapesti nemzeti könyvtárban tudományos konferenciával emlékezett meg az író-országgyűlési képviselő dr. Jankovics Marcellről (1874–1949) Egy felvidéki író újrafelfedezése címen. Jankovics Marcell konferencia +5 kép a galériában Fotó: Visky Ákos/OSZK Az Országos Széchényi Könyvtár részéről Rózsa Dávid főigazgató távollétében Bokodi-Oláh Gergely, a Kutatási és Különgyűjteményi Főosztály főosztályvezetője, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének részéről pedig Csáji László Koppány igazgató köszöntötte a jelenlévőket. A két intézmény sikeres együttműködését a könyvtárban őrzött hagyaték és a kutatóintézetben rejlő feldolgozási szándék együttes ereje adta. Ebben katalizátorszereppel bírt Méry János, a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasa, aki pályázatában éppen azt tűzte ki célul, hogy dr. Jankovics Marcell hagyatékának felkutatását és sokoldalú pályájának bemutatását többek között az irodalomtudomány, a történettudomány és a politológia kutatási módszereivel valósítsa meg. A félnapos konferencia tehát arra tett kísérletet, hogy ezeknek a tudományterületeknek középpontba állításával, szakavatott tudósok és hozzáértők bevonásával az életművet különböző módokon megvilágítsák, hogy majd egy későbbi ponton írott formában is a nagyközönség elé tárják. Az előadások a politikatörténet eseményeit tárgyilagosan és a tudományos szempontokat figyelembe véve elemezték.

Méry János záró előadásán túl, amely a kutatás szempontjait, kifutását, az unoka Jankovics Marcell kultúrtörténész-animációs filmalkotó inspiratív szerepét sommázta, három irodalomtudományi, két történeti-politikatudományi és két kultúrtörténeti jellegű elemzést hallhattunk. Az első előadó, Filep Tamás Gusztáv kisebbségkutató, politikatörténeti szemszögből közelítette meg az elemzés fókuszában álló Húsz esztendő Pozsonyban című művet. Felrajzolta az 1910-es évek pozsonyi miliőjét, ebben Jankovics Marcell politikusi szerepét, és ehhez forrásként értelmezte a művet. Dr. Kurcz Ádám István szerkesztő nem tudott jelen lenni, témája az utókor megítélésének elemzése lett volna. Méry János áthidaló megoldásként az előadás alapjául szolgáló forrásszövegeket olvasta fel és elemezte azokat. Ebből a két előadásból az derült ki, hogy árnyalatokon múlik a megítélés, hogy kerülendő a felszínes leírás, hogy szoros olvasási formák szükségesek ahhoz, hogy pontos képet kapjunk egy politikusi személyiségről. Szörényi László és Márkus Béla irodalomtörténészek előadásai az Egy század legendái és a Száz perc című munkák bemutatásából álltak (utóbbi csak kéziratban található meg az OSZK-ban kiadatlan volta miatt). Az első egy többgenerációs családregény, amelyet a magyarországi recepció is ismer, ezáltal lehetővé téve a (félre)értelmezések újraolvasását. Utóbbi egy teljesen ismeretlen kéziratos mű, amely a nagyobb sorsfordulókat emeli ki a család történetében. E két epikus szöveg elemzése során többször felmerült, Dr. Rózsafalvi Zsuzsanna, a PIM Kézirattárának főosztályvezetője pedig, miközben az írói pályakezdést vizsgálta a kritikák tükrében, egyértelművé tette: dr. Jankovics Marcell szépirodalmi tevékenysége számottevő, íróként is gondolhatunk rá. Nem véletlen, hogy a tanácskozás végén Szörényi László hozzászólásában megfogalmazta, hogy kezdeményezni fogja az aktuális irodalomtörténet-írás számára dr. Jankovics Marcell kánonba emelését a magyarországi tudományos körökben. Dr. Jankovics Marcell az utazásirodalom terén és a hegymászás szakleírásában is nagyot alkotott. Bíró Dániel, az utazásirodalommal foglalkozó blog, az ELBIDA Projekt megálmodója és szerkesztője és dr. Kis Domokos Dániel tudományos kutató, az OSZK munkatársa színes képekkel kísért prezentációi ezekben a témákban mélyítették el tudásunkat. Bíró Dániel „Az utazó lélekfotográfus” címmel, dr. Kis Domokos Dániel „A hegymászó dr. Jankovics Marcell tudósításai” címmel tartotta meg előadását. Kiderült, hogy az Észak szigetei, a Hangok a távolból és a Kikötők című Jankovics-művek csak első ránézésre sorolhatók a valódi utazásirodalom reális valóságát visszaadó közegébe, sokkal inkább metafizikai utazásokról van szó.

Az Észak szigetei huszonhat napot felölelő, a Skandináv-térségbe elrepítő írása sorolható még leginkább az utazásirodalom közé, ez a mai napig népszerű, könnyen fogyasztható a mindenkori olvasónak, ami abból is adódhat, hogy a szerző pozitív élménye átviláglik a sorokon. A hegymászásról szóló előadás lenyűgöző alapossággal tárta fel Jankovicsnak ehhez a már a múlt század fordulóján kibontakozó extravagáns sporthoz kapcsolódó szenvedélyét, amit nem elég, hogy űzött, hanem szaklapokban, mérnöki pontossággal tudósított is róla, sőt, azokat könyv alakjában is megjelentette. Dr. Jankovics Marcell személyében tehát tényleg igazi polihisztorral van dolgunk. Bármihez fogott, azt nagyon magas fokon űzte, hiszen a hobbijában, a könnyű műfajban is a legmagasabb szintre emelte a teljesítményét. A tudományos tanácskozás dr. Jankovics Marcellt középpontba állítva azt mutatta meg, hogy milyen fontos egy életművet egységben szemlélni, egységben látni ahhoz, hogy ne alkossunk hamis képet valakiről.

Varga Kinga