Eső irodalmi lap publikáció
Az Eső irodalmi lap részletet közölt le Rosseb című regényemből (2023/2 kiadvány)
HORVÁTH LÁSZLÓ IMRE
ROSSEB
regényrészlet
(Chotowka – Somogysámson, 1916)
A vasútállomáson elment egy tábori bordélyház mellett.
Hosszú sor kígyózott a legénységi szajhákat rejtő két batárnál, előttük kövér öregasszony ült kisszéken, az osztotta be a katonákat. Kis János nem állt be, bár érzett nyugtalanságot, szégyellte magát. A betegségekről röplapokon és tiszti eligazításokon is beszéltek neki, a dologról katonák közt állandóan. Kis Jánosnak még nem volt része benne. Mióta besorozták, nem is látott lányt, csak mikor vonultak Kaposváron, le a szerb háborúba. Később a tábori személyzetből konyhásnőket, nagydarab éltes medvéket. Néhány ápolónőt, mikor a Cserenháról lejőve feküdt fél napot a fagyásával. Csakhogy akkor mozdulni is alig bírt. Kenőcsöt kapott tőlük meg teát. Aztán menni kellett vissza, nála sokkal rosszabbul volt a többi, ő bírta még. Talán ezekkel is így van a sorban, hogy rosszabbul bírják. Azért várakoznak, mint a konyhakocsi előtt, cigarettázva, zavartan beszélgetve, bajuszt sodorgatva.
Az út két napnál is tovább tartott, mégis hamar letelt. Jó darabon a hadtápvonattal utazott, azzal keveredett le Budapestre. Utána a szabadságos papírjával bárhova felengedték. Minden tisztnek kötelességszerűen szalutált, meglepetésére viszonozták is. Kijárt a hajtókájára írt 44-es számnak. A Rosseb-bakák híresek voltak az országban, Szabács, a nagy téli csata a Kárpátokban, az előző év megannyi ütközete, Cserenha, Sopanow és a többi után.
Sokszor órákat kellett várni az átszállásra, Budapesten is. Sétált a Nyugati pályaudvar környékén, beült egy apró bormérésbe, pincepörköltet evett, rizlinget ivott hozzá. A sváb hentesnél teperőt vett az útra. Friss kenyeret is adtak hozzá nagy karéjjal, káposztával töltött csípős almapaprikát. A kötényes eladónő nyájasan bánt vele. Végre akadt vonat, ami Székesfehérvárra ment.
Onnan Dombóvár, aztán Fonyód, Siófok. Ott szállt le, aztán már gyalog indult tovább. A falvak közt szekérre kérezkedett fel. Nagyon nem is kellett kéredzkednie. Somogyországban volt már, mindenhol megálltak a szabadságos Albrechtbakának.