European Association for Asian Art and Archaeology konferencia

A European Association for Asian Art and Archaeology kétévente tartja meghívásos konferenciáját, amelynek 2025-ben a Lisszaboni Egyetem adott otthont. Az ötnapos, hat helyszínen párhuzamosan zajló eseményen mintegy négyszáz európai kutató vett részt.

2025.09.08-án tartottam meg When the Japan-British Exhibition came to Budapest című előadásomat.

Az előadás középpontjában az 1910-es Londonban megrendezett Japan–British Exhibition és annak budapesti „utóélete” állt. A kiállítás jelentősége abban rejlett, hogy a Japán által a Meiji-korszakban szervezett legnagyobb nemzetközi bemutatkozás volt, amely egyaránt hangsúlyozta az ország történeti művészeti hagyományait és modern törekvéseit. A White City területén megrendezett eseményben hatalmas hangsúlyt kapott a képző- és iparművészet, valamint a modernitást jelképező ipari és kulturális bemutatók. Az előadó bemutatta, hogy a rendezvény nem csupán a brit–japán szövetség politikai hátterét tükrözte, hanem egy tudatos kulturális diplomáciai stratégia részeként is szolgált Japán részéről.

Ezt követően az előadás a londoni anyag budapesti megjelenését tárgyalta: 1911-ben a Magyar Iparművészeti Múzeum fogadta be a japán szervezők által kiválasztott tárgyakat. A tárlaton több mint 800 műtárgy szerepelt, főként iparművészeti alkotások – kerámiák, lakktárgyak, textilek, zománcok, kosarak –, valamint néhány festmény és szobor. Az esemény hatalmas közönségsikert aratott, ugyanakkor kritikák is érték: sokan hiányolták a történeti kontextust és az „igazi” modern japán művészetet, illetve túlzottan kereskedelmiesnek ítélték a rendezvényt. Mindez azonban inkább a kortárs magyar közönség korlátozott tudásáról árulkodott, mintsem a kiállítás valódi értékéről.

Az előadás kiemelte, hogy a budapesti kiállítás révén több száz japán műtárgy maradt Magyarországon, amelyek közül sok ma a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum gyűjteményében található. A magyar közgyűjteményekben (Iparművészeti M., Hopp Múzeum) fennmaradt archívumok – szállítási dokumentumok, eladási listák, fotók – lehetővé teszik a kiállítás rekonstruálását, és értékes forrást jelentenek a londoni esemény megértéséhez is. A kutatás arra is rámutat, hogy Japán tudatosan használta a művészetet és a kiállításokat nemzeti identitásának, valamint gazdasági és kulturális befolyásának erősítésére Európában. A budapesti bemutató így nemcsak magyar szempontból volt jelentős, hanem a japán kulturális diplomácia szélesebb összefüggéseiben is kulcsszerepet játszott.