„EVEZZ A MÉLYRE” – Kortárs keresztény művészeti gyűjtemény a Kecskeméti Katona József Múzeumból

Ifj. Gyergyádesz László, Móra Ferenc-díjas muzeológus, művészettörténész a kecskeméti gyűjtemény alapító kurátorának gondolatait átolvasva, a gyűjtemény létrehozásának célja a keresztény tematikának, mint az európai művészet egyik legfőbb összetevőjének, egyfajta útjelzőként való kiemelése. Az elmúlt majd két évtized során a Kecskeméti Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményének fő tevékenységi és gyűjtőköre a keresztény tematika jegyében alakult. A 2000. évi „próbatárlatot” követően, 2002-ben a keresztre feszítés jelenetét és a a kereszt szimbolikát választották témának, majd 2005 tavaszán a Genezis őstörténeti részét (a Teremtés könyvének első 11 fejezetét). A 2006-ban az oltár volt a téma, utána Krisztus példázatai. 2009/2010-ben az Apokalipszis (a Jelenések könyve) volt a megjelenítendő ikonográfiai program, 2013-ban az angyalok, 2015-ben a gyermekek (a gyermekség), 2016-ban pedig a magyar és a magyarországi szentek. Végül 2018-ban rendezték meg a kilencedik biennálét, melynek alcíme A hét főbűn – Hieronymus Bosch nyomában volt.

A Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálé első kilenc alkalma során összesen 1105 alkotást állítottak ki a kecskeméti Cifrapalotában, ami jól mutatja, hogy mennyire hiányzott egy ilyen sorozat a magyarországi kiállítási palettáról. A biennálék alkalmával sokan fölkapták a fejüket, s végre többen is észrevették, hogy a rendszerváltozás ellenére ez a terület még mindig a mesterséges ideológiai elfojtás következményeit nyögi. Magyarországon a kilencvenes évekig a fiatalabb nemzedékek legjobbjai a keresztény ikonográfiával szinte nem is találkozhattak, legfeljebb csak egy lehetőleg minél távolabbra tolt művészeti hagyományként, művészettörténeti leckeként, tévesen azt sugallva, hogy itt csupán egy végtelenül elavult, korszerűtlen, további alkotások létrehozására méltatlan területről van szó. A keresztény mitológia azonban mélyebben gyökerezik Európa kultúrájában, gondolkozásmódjában, művészetének történetében és különösen az emberi lelkekben annál, hogy valaha is teljes egészében elveszítse a mindenkor érvényes aktualitását.

Számos kiállításon mutattak be egy-egy válogatást a gyűjteményből: pl. Egerben (Zsinagóga Galéria); Budapesten (Klebelsberg Kultúrkúria); Kiskunfélegyházán (Szent István templom); Szentesen (Koszta József Múzeum); Zalaegerszegen (Göcseji Múzeum). Az eddigi legnagyobb lélegzetű bemutató a Pécsi Galériában volt 2014-ben, ahol 94 művész 121 alkotását lehetett megtekinteni. A leglátogatottabb pedig 2015-ben a budapesti Szent István Bazilika lovagtermében megrendezett tárlat volt, amelyet 56 ezren tekintettek meg. 2017-ben a Magyar Művészeti Akadémián a Vigadó földszintén mutatták be a gyűjtemény egy részét, melyhez katalógus is társult.

Műfajilag igen változatos anyagról van szó (pl. textilművészet, festészet, ötvösség, zománcművészet, grafika, szobrászat), melynek alkotói között a kortárs magyar képző- és iparművészet számos jelentős képviselője is megtalálható.

A kiállítás megtekinthető 2019. augusztus 25-ig a Tihanyi Bencés Apátsági Múzeumban.