Fejlődik a művészet?
A Vasarely Múzeum Innováció a kortárs képzőművészetben című kiállítása tizenöt ország ötven alkotójának munkái révén mutatja be a 2009 utáni művészet innovatív jelenségeit, és arra keresi a választ, hogy milyen összefüggés van a művészi innováció, a hagyományújítás és a művészet fejlődése között.
Melkovics Tamás moduláris elemekből felépített szobra is dominálja a teret, az pedig külön öröm, hogy két korai monotípiát is kiállítottak az alkotótól.
Keserü Ilona színes szitái kellemesen vibráltatják a szemünket; a színfoltok egymásmellettisége olyasféle, játékos és örömteli érzetet kelt, mint Waldemar Mattis-Teutsch hologramjai, amelyek a nézők mozgásától függően válnak láthatóvá vagy tűnnek el.
A kiállításon nagyon sok olyan munka van, ami a finomsága folytán szólít meg. Kedvelem Bálványos Levente érzékeny műveit, grafitszálakból és gipszből épülő reliefjeit, amelyek szinte észrevétlenül veszik birtokba a körülöttük húzódó teret. De Varga Éva három réteg pévécéfólia egymásra rétegzéséből született, Forest című műve is ugyanezzel a líraisággal és minimalitással szólítja meg a nézőt. Poroszlai Eszter a kép síkját érzékenyen definiáló, teresítő művei is idetartoznak, és a térbe installált, vörös cérnaszálakból megalkotott installációja is hasonlóan érzéki dimenziókat nyit meg, mint a művész rajzai.