Filmszínházak és filmstúdiók

Szeptember 27-én második részéhez ért a Jérôme Seydoux-Pathé Alapítvány tavasszal megkezdett konferenciasorozata, amely ezúttal a mozik és a filmstúdiók architektúrájának történeti dimenziójára koncentrált. A sok nézőpontot felvonultató napon film- és mozitörténészek, mozi- és fesztiválkurátorok, filmrendezők és fotóművészek adtak elő. A délelőttöt filmgyárak és műtermek történetének szentelték: a századelő műtermeire koncentráló orosz és francia áttekintések – Ekaterina Artemeva és Morgan Lefeuvre előadása – mellett közép-európai példaként a prágai Barrandov Stúdió is figyelmet kapott, amelynek történetét Markéta Hodouskova, a Czech-In filmfesztivál igazgatója mutatta be. Majd két fotóművész előadása következett: Jean-François Chaput, a Paris cinés 1982-1992, des cinémas disparaissent című kötet alkotója a régi párizsi mozik és a bennük dolgozók eltűnő világát idézte meg, míg Thomas Laconnis fotósorozata napjaink még működő mozicsodáit állította egységesen stilizált, fekete-fehér keretbe.

A délután moziépítészeti érdekességekkel folytatódott. Elsőként az Uránia Nemzeti Filmszínház egyedülálló architektúrája kapott figyelmet. Buglya Zsófia, Az ismeretlen Uránia – Fejezetek egy filmszínház történetéből c. kötet szerkesztője-szerzője az 1896-ban épült Rimanóczy-ház és a benne 1899-ben megnyílt Uránia kölcsönös, egymást meghatározó történetéről, tehát épület és intézmény kapcsolatáról adott elő. Utána Jean-Jacques Meusy mozitörténész a mozigépházak építészeti megoldásairól adott izgalmas áttekintést, majd a hagyományos prágai filmszínházak bemutatása következett Tomáš Dvořák és Jan Rousek tolmácsolásában. A záró panel a filmdíszletként használt városépítészetről szólt (Denis Dupont és Pascal Toussaint). A nap vetítéssel, a prágai Lucerna mozit bemutató dokumentumfilmmel zárult.