Fotósorozat készül Sárköz építészeti örökségéről

Sárköz gazdag építészeti öröksége, népi építészete a XIX. század második felében, az ártér lecsapolása után kialakult gazdasági konjunktúra hatására alakult ki. A hirtelen jött gazdagság olyan évizedeket hozott, ahol nem a szükség volt az elsődleges, a reprezentáció az öltözködéseben, építkezésekben nagy hangsúlyt kapott. A paraszt-polgári világ léte a 20. század közepén azonban egy csapással megszűnt. A hatalmas portákat életre hívó anyagi lehetőségek megszűntek, a fenntartás nehézkessé, sokszor lehetetlenné vált. A tájegység építészeti örökséges folyamatosan pusztul, erodálódik. Az 1960-as években Andrásfalvy Bertalan még a konjunktúra előtti, néhány megmaradt épüeleteket dokumentálta, melyek mára eltűntek. A paraszt-polgári építészetet a '80-as évektől kezdték el értékelni. Többek közt Zentai Tünde, Scultéty Zoltán foglalkoztak a téma kutatásával, majd 2008-ban Turányi Erzsébet dokumentálta az értékesebb épületeket. Az azóta eltelt közel két évtized alatt sok épület megváltozott, vagy eltűnt. A digitális fényképezés előnyeit felhasználva igyekszünk egy teljeskörű fotódokumentációt készíteni a ma még meglévő értékes épülethomlokzatokról és részletekről. Elődeinknek az analóg fényképezés korlátai miatt sajnos erre nem volt lehetősége. Ilyen teljes körű gyűjtemény, melynek készítésére most vállalkozunk, korábban még nem készült.