Hagyomány és modernitás - cikk
A folkMAGazinban jelent meg a magyarországi mesemondás helyzetéről írott cikkem.
2019 áprilisában a folkMAGazin 2019/2-es számában megjelent egy cikkem a magyarországi mesemondó mozgalomról, a különböző mesével foglalkozó csoportokról, az elmúlt jó tíz év történéseiről, és benne a saját utamról, munkámról. (A cikk először angol nyelven jelent meg 2018 novemberében a brit FActs and Fiction Storytelling magagzinban.)
Egyre többféle cosport foglalkozik valamilyen módon a mesével, mesemondással. Én magam egyszerre vagyok tanúja és résztvevője ennek a folyamatnak.
Úgy is fogalmazhatunk, hogy Magyarországon most van születőben a modern mesemondó mozgalom. Egy efféle jelenség sajnos ott tud szárba szökkenni, ahol a mesemondás hagyományos alkalmai megszűntek. Nagy öröm látni, hogy igény van a hiány, az űr betöltésére. Ugyanakkor szívszorító élmény kutatni, keresni azokat a „tanúhegyeknek” is nevezett öregeket, akik gyerekként még részesei voltak az élőszavas mesemondás hagyományos alkalmainak, s maguk is vissza tudnak idézni meséket.
Mesei utam egyik alappillére, hogy én magam is élőszóval mondom a mesét – nem könyvből vagy kívülről, szó szerint megtanulva, hanem – a régiekhez hasonlóan bizonyos törvényszerűségeket, szabályokat betartva - szabadon, a mesemondás valós idejében rögtönözve, mindig újrateremtve az elmondott történetet. Természetesen egy megváltozott, mai közegben, a modern társadalom különféle helyszínein.
Tanulmányozom a mesemondás hagyományos alkalmain elmondott mesék nyelvezetét, struktúráját, narratív eszközeit. Ezek a szövegek az évszázadok alatt szóban átadott élő mesék pillanatfelvételei. Szeretném minél jobban érteni, érezni ezt a világot, amely nem csupán lebilincselővé és varázslatossá teszi a hallgatók számára a történetet. Nem csupán intellektuálisan mozgatja meg az embert, hanem érzelmileg is, és sejtszinten hat.
Nem csupán a Hagyományok Háza „Hagyományos mesemondás – magyar népmese” tanfolyamát végeztem el, hanem megismertem az alkalmazott mesemondás többféle irányát is. Mesemondó munkámban fontos szerepet kap, hogy hátrányos helyzetű csoportokkal is dolgozom. Számomra nagyon fontos, hogy nehéz sorsú emberekhez – gyerekekhez és felnőttekhez is eljusson a meseszó.
A Magyar Művészeit Akadémia ösztöndíjas program révén sok gyerekhez eljutok Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kis falvaiban.