Hagyományőrző divatbemutató, egy pityke készítő szemszögéből

Gyöngy, pityke, nemez: Kalotaszeg asszonyai – Pitykés férfiak – Nemez a divat!
 

 Elsősorban kézműves szemszögből szeretném leírni a saját tapasztalataim a bemutatóval kapcsolatosan, ezért kicsit személyes hangvételű lesz a cikkem. Bevallom imponáló volt Barsi Csaba meghívása, de az méginkább meghozta a kedvem, hogy olyanok is meg lettek hívva az eseményre, akiknek csináltam már pitykéket. 
Sajnos az egész napos esemény programjain nem tudtam résztvenni, viszont a pitykés divatbemutató előtt és után, volt alkalmam elvegyülni a tömegben. Amikor népművészek között vagyok, mindig elfog egy jó érzés, így most se történt másképp.
 Kiemelten fontosnak tartom azt, hogy az emberek között megmaradjon a személyes kontaktus. Az online világ által adott egyszerűbb élet, gyakran jár a személyes tapasztalatok elmulasztásával, így ha van lehetőségem és időm, szoktam élni ezekkel a lehetőségekkel. A Patócs Donáttal való kapcsolatom kiváló példa erre, hiszen őt most láttam először személyesen, annak ellenére, hogy már tavaly készítettem neki pitykegombokat. 

A rendezvényen több ismerős arc is felütötte a fejét:
-Kripcsi-Szabó József hagyományőrző, gyűjtő
-Kelemen István komáromi szekeresgazda leszármazott
-Lengyel Ákos komáromi szekeresgazda leszármazott
-Virág László komáromi szekeresgazda leszármazott
-Sáfrán Balázs néptáncművész
-Patócs Donát néptáncművész
-Végső Miklós néptáncművész
-Kiss Balázs néptáncművész
-Kele Kristóf néptáncművész
-Opiczer Márton néptáncművész
-Böröczky Balázs néptáncos
-Simándi László néprajzkutató, gólyalábas, mesélő
-Marton Ferenc hagyományőrző
-Juhász Bálint magánszemély

  Mindezek tetejébe igazi meglepetés volt számomra, hogy megismerkedhettem Fütyű Péter kézművessel, aki nem csak lázsiás, hanem pitykegombkészítéssel is foglalkozik. A találkozó olyan jól sikerült, hogy "végig szakmáztuk" az időt színpadra vonulás előtt. Fontosnak tartom, hogy a tudást ne magunkban tartsuk, hanem áramoltassuk és megosszuk egymással. Sajnos ez manapság nem divat ezért szeretnék ezeken a berögződéseken változtatni és nyitni mindenki felé, aki érdeklődik a szakma iránt.
Kézműves szemmel sok érdekes személyiséget és pitykegombot is láttam, amik rengeteg ötletet indítottak el bennem. Gyakran megfeledkezünk arról, hogy milyen hagyatéknak vagyunk a birtokában és arról is, hogy a régi mesterekkel szemben, mennyit fejeltettünk... A helyszín megválasztása is tökéletes volt. Amikor a Pesti vigadóban járok, mindig úgy érzem magam, mintha egy építészeti ékszerdobozban lennék.

A program ebben az időbeosztásban zajlott: 
1.Első pitykés: Gyönyörű Zsiga vőfély (Köszöntő,
szófüzéres vőfélyvers)
2. Vőlegények
3. Pitykés táncosok
4. Pitykés zenészek
5. Díszmagyar
6. Komáromi szekeresgazdák
7. Kiskunsági, dél-alföldi pitykések
8. Mai pitykés viseletek
9. Finálé

Ezúton szeretném megköszönni és hálámat kifejezni Barsi Csabának, illetve mindenkinek aki részt vett az eseményen. Szinte felfoghatatlan számomra, hogy egy kis gomb és a kultúra szeretete, mennyi embert képes körbeölelni. Színes, változatos és élettel teli volt az esemény! Az ország minden pontjáról csak azért érkeztek a résztvevők, hogy kimutassák tiszteletüket a népművészet iránt. 
 Köszönöm, hogy részt vehettem veletek ezen az eseményen, remélem lesz még alkalom arra, hogy hasonló keretek között találkozzunk!

Kovács Levente