Halmos Béla születési évfordulója
75 évvel ezelőtt ezen a napon született Halmos Béla (1946-2013) népzenész, népzenekutató, pedagógus; a magyarországi hangszeres népzenei mozgalom egyik elindítója, a táncházmozgalom első prímása
Gyerekkora óta hegedült. Az építészmérnöki diploma megszerzése közben életreszóló barátságot kötött egyetemi társával, Sebő Ferenccel, akivel 1969-től Sebő–Halmos duó, majd 1974-től a Sebő együttes néven muzsikáltak együtt, énekelt versek és népzenei műsorok előadóiként körbejárták az egész világot.
Halmos Béla volt a prímás 1972-ben, az első budapesti táncházban, s a következő 7 évben a Bartók Táncegyüttes zenekarvezetője is volt.
1975-től kezdődően jelentek meg az egy-egy részterületet felölelő, főként a széki hangszeres népzenét elemző-bemutató publikációi. Ebben az időben tagja az MTA Népzenekutató Csoportjának, majd az MTA Zenetudományi Intézetének külső munkatársaként – Martin György megbízásából – a népi tánczene körébe tartozó hegedűdarabok lejegyzésével, zenekari partitúrák készítésével, valamint a felvételek archiválásával foglalkozott.
1990-től 2009-ig a Kalamajka együttes prímásaként előbb a Molnár utcai Művelődési Ház, majd a jogutódjaként működő Aranytíz táncházában, heti rendszerességgel muzsikált.
A 2007-es indulásától a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene tanszakának oktatója volt, élete végéig.
„Azt szoktam mondani, azért születtem a trianoni békediktátum évfordulóján, hogy a Trianon által szétszabdalt magyar nemzetet összehegedüljem.”
Az eredeti bejegyzés megtalálható: itt.