HÄNDEL: JÓZSEF ÉS TESTVÉREI – oratórium, HWV 59

Közreműködők:
József, egy zsidó – Balogh Eszter (mezzoszoprán)
Fáraó, Egyiptom királya és Reuben, József testvére – Jekl László (basszus)
Simeon, József testvére – Megyesi Zoltán (tenor)
Júda, József testvére – Kéringer László (tenor)
Benjámin, József testvére – Ducza Nóra (szoprán)
Pothipera, főpap és Phanor, a Fáraó főpohárnoka, később József intézője –
Bakos Kornélia (alt)
Asenath, a főpap leánya – Jónás Krisztina (szoprán)

egyiptomiak kórusa, testvérek kórusa, zsidók kórusa –
Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán)

Savaria Barokk Zenekar

Vezényel: Németh Pál

Händel 1743 nyarán fejezte be József és testvérei című oratóriumát. József történetét a szövegíró nem a kezdetétől jeleníti meg, joggal feltételezve, hogy a hallgatóság ismeri azt. Ezért költői formát választ az eseményekből szabadon válogatva. Józsefre féltékenyek lesznek testvérei, mivel apjuk, Jákob őt szereti a legjobban, ezért eladják rabszolgának. Egyiptomba kerül, ahol a Fáraó testőrsége kapitányának (Potiphera, más néven Putifár) lesz a szolgája. Putifár felesége vonzódik hozzá, de József visszautasítja. Emiatt megvádolja és börtönbe vetteti. Az oratórium története a börtönben kezdődik, ahol József sorsát panaszolja elhagyatva. A Fáraót álmok gyötrik, amiket senki sem tud megfejteni. József Jehova segítségével megfejti az álmokat: a jóslat szerint 7 év bőséget 7 év éhínség követ. A szűk esztendők beköszöntével jönnek Egyiptomba testvérei, de nem ismerik meg Józsefet. Drámai események sora következik, míg József különféle módon igyekszik bűntudatra ébreszteni testvéreit, de végül felfedi kilétét és mindannyian az Úr és Egyiptom országának dicséretét zengik.

Rendező
Savaria Barokk Zenekar, Magyar Händel Társaság