
Hasonló, de mégis ugyanolyan
Hasonló, de mégis ugyanolyan, kiállítás
Hasonló, de mégis ugyanolyan – Felismerhetetlenségig átalakuló szubkultúrák Ausztriában és Magyarországon
Két páros vetítésen keresztül pillanthatunk be a földrajzi közelség mellett ezer kulturális szálon összekötött osztrák és magyar valóság egy-egy szegletébe, a közösségi létezés eltűnőben vagyátalakulóban lévő sarkaiba.
Klaus Pichler osztrák fotós Aranykor, mielőtt véget ér című sorozatában olyan bécsi talponállókbanyerünk betekintést, ahol hatvan éve állni látszik az idő, mellette pedig Sivák Zsófia magyar fotográfus Áraink forintban értendők című képanyaga a vidéki Magyarország falusi kocsmáinak világából villant fel leíró képeket. A kétmilliós osztrák főváros szuterénhelyiségeinek eltűnőben lévő tárgykultúrája és vevőközönsége meglepően emlékeztet a háromezer fő alatti vidéki magyar falvak utolsó közösségi tereire és az odalátogatókra. Nincs ebben semmi meglepő, mondhatnánk, hiszen csupán 400 kilométerre vannak a helyszínek egymástól, de a 120 évvel ezelőttig az Osztrák–Magyar Monarchia ernyője alatt egyesülő országok XX. századi sorsa erőteljesen más irányt vett és emiatt mára Ausztriát Nyugat-Európához, a szomszédos Magyarországot viszont Kelet-Európához szokás sorolni.Az előítéletek ellen dolgozó vetítéspár olyan közösségi tereket mutat be mindkét országból, amelyekutolsó óráikat élik és bár sok ember számára otthonpótlékként funkcionálnak, nyom és valódi alternatíva nélkül tűnnek el.
Bődey János magyar fotóriporter Mi újság? Ezer éve… Falunapi pillanatképek című munkája afalvak elnéptelenedése miatt halványuló, de még inkább a globalizáció miatt átalakuló magyarfalunapok világáról ad pillanatképet. Reiner Riedler osztrák fotós A Paradicsom ezen oldalán című sorozata viszont kifejezetten a tradícióval nem rendelkező tömegrendezvények felé fordítja kameráját és a globális fesztiváldömping osztrák termékeit, testépítő eseményeket, erotikus vásárokat és karneválokat helyezi középpontba.